2018. április 19., csütörtök

4/15⚽️ Meghittség⚽️








Szentestére az egész házat csillogó karácsonyi fényár borította és édes mézeskalácsillat lengte be a konyhát. Kittitől elkértem egy könnyebb receptet, amit igyekeztem elkészíteni. Bár a formák nem mindegyike lett tökéletes, azért az ízük finom volt, és úgy gondoltam, nekem már ez is egy hatalmas előrelépés, főleg, hogy a vacsorát is egyedül készítettem. Mivel Zlatan nem lépett pályára a Boxing day alatt, így bőven volt ideje az esküvői dolgok mellett a karácsonyi ajándékokra, amiket postán küldtünk el a család többi tagjának. Mikor meghozta a fát, együtt díszítettük fel, és olyan jó érzés volt, hogy végre csak hárman vagyunk a lakásban. Alexander a kanapéról nézte vagy éppen a babahordozójából. Nagyon tetszettek neki a fények és a karácsonyi zene is. Maya pár napja repült el, hiszen az ünnepeket ő is a családjával töltötte. Mielőtt elutazott volna, Zlatannal együtt megköszöntük a sok segítséget, majd egy vastagabb borítékot és két mérkőzésjegyet ajándékoztunk neki, ami a Manchester United általa kiválasztott mérkőzésére szól. Maya mindkét ajándékot csillogó szemekkel fogadta és megígérte, hamarosan találkozunk. Zlatannal megbeszéltük, hogy nem fogunk ajándékozni egymásnak semmit, de ezt az ígéretemet nem tudtam betartani, hiszen mikor a gyűrűkért mentünk, a bolt egyik kis szegletében ráakadtam egy tigrisszem ásvány karkötőre, amit egy oroszlán medál díszített. Azonnal tudtam, hogy nem hagyhatom ott és amíg Zlatan a pultnál bíbelődött, én titokban az egyik lányhoz mentem és félrerakattam a karkötőt, hogy másnap érte menjek. Reméltem Zlatannak is ugyanúgy elnyeri a tetszését, mint nekem.

2018. április 15., vasárnap

⚽️ Ez van ⚽️


Sziasztok!!! 

Eléggé későn írom már meg ezt a posztot, de azt gondolom, hogy nálam most jött el az a pont amikor úgy érzem, hogy ennyi volt. 

Terveztem még pár részt, meg egy szép véget, de úgy látom, ez már nem érdekel senkit. Szóval ennyi volt. 

Sajnálom, de nem tudom mit tegyek...... ..semmi reagálás, semmi kommunikáció.

Nem tudom miért folytassam...... 


Mindenesetre szerettem írni, és jó lett volna, ha nem így ér véget, de ez nem én döntöttem el.

Köszönöm az eddigi részvételt, talán egyszer még "találkozunk" sziasztok: Andrea. 


2018. április 13., péntek

4/14 ⚽️ Esküvői tervek ⚽️

Sziasztok! A következő rész előtt szeretnék köszönetet mondani, Eszternek amiért megírta Evelina nézőpontját, és nagyon sokat segít, hogy még jobbá váljon a történet. Köszönöm még Klaunak is, aki gyorsan kijavította a hibáimat...tudom, hogy mindig van egy pár. 😀 Köszönöm lányok! 💗😉 


Lili: Már korán reggel talpon voltam, és a napi teendőimet futtattam át fejben. Először is Evelinával fogunk találkozni, akit még sem személyesen, sem pedig telefonon nem ismerhettem meg. Zlatan szerint nagyon kedves és segítőkész, és nem kell, hogy aggódjak. Igazából nem Evelina miatt aggódtam, hanem azért, hogy a nő időben elintézze az esküvőt. A milánói mini kiruccanásunk után már én is úgy gondoltam, hogy egy másodpercet sem akarok várni, és legszívesebben azonnal hozzámentem volna szerelmemhez. Úgy éreztem, újra egymásra hangolódtunk, és már nem gondolkoztam a hazaköltözésen. Gyorsan megetettem Jaffát, és miután a kutya jóllakottan nyalogatta a száját, kiengedtem egy kicsit levegőzni. Maya és Alexander még aludt, Zlatan pedig szokásához híven az edzőteremben kondizott. Igyekeztem én is visszafogni magam, és nem kritizálni, hogy ott tölti a legtöbb idejét. Büszke voltam rá, hiszen a decemberi időszakban sokat adományozott olyan családoknak, akiknek kevesebb jutott mindenből. Sőt, tudtommal jövő héten pár csapataggal a Manchesteri Alapítvány jóvoltából kórházi látogatást terveznek. Biztos voltam benne, hogy a gyerekek nagyon fognak örülni, ha meglátják a játékosokat, és a sok-sok ajándékot, amiket nekik szántak. Az alapítványon keresztül pedig családilag is átutaltunk egy nagyobb összeget, hiszen a jótékonykodást én is fontosnak tartottam. Hálás lehettem a sorsnak, hogy csak ritkán kellett szűkölködnöm, hiszen tudtam, milyen borzasztó érzés az, mikor arról kell dönteni, hogy mennyi ételt vegyek, hogy ki tudjam fizetni a számláimat. Megnéztem az alvó kisfiamat, és lesiettem Zlatanhoz, hogy megsürgessem kicsit, mert nem akartam elkésni a megbeszélt időpontról.
- Zlatan, itt vagy? - léptem be, az edzőterembe, ahol szerelmem ült az egyik fitnesz labdán.

2018. április 8., vasárnap

⚽️ Egy kis személyes/saját motivációk ⚽️

Sziasztok!

Már az előző posztomba megköszöntem azt, hogy itt vagytok, és olvassátok a blogot, néha írtok, és jelt adtok arról, hogy velem vagytok. Lehet nem gondoljátok, de nagyon fontosak a visszajelzések, bármilyen formába.

Számomra mégis fontos, hogy leírjam mi/ki az aki engem motivál, vagy átsegít akkor ha éppen nehéz időszakon vagyok túl.

Furcsa ezt kimondani, de lassan két éve, hogy megműtöttek, és lassan két éve, hogy ezt a blogot vezetem, és ez idő alatt sok minden változott az életembe. Talán a legelsőnek a kapcsolatomat írnám le. Néha megemlítettem, hogy van egy férjem, akivel már 7 éve együtt vagyunk, és ebből már lassan 3 éve házasok.
Mindig elgondolkozok miért van velem, hiszen nem vagyok egy tipikus csaj, aki éjjel- nappal a háztartással foglalkozik, vagy a konyhába sündörög. Ő mégis mellettem áll/állt akkor is mikor a legnehezebb időszakaimon mentem keresztül. Hálás vagyok neki, hogy megérti a néha túlzásba vitt rajongásomat, és csak mosolyog mikor Stephant, vagy Zlatant nézem és néha felkiáltok: Nézd ott a szerelmem!! Vagy mikor a képeket nézem és hangosan megjegyzem: Ezek a pasik mennyire tökéletesek!!! Sőt akkor is elviselt mikor múlthétvégén kijött belőlem, és felfogtam, hogy Zlatan tényleg elmegy L.A. -be és nagyon ritkán látom játszani. Szó szerint zokogtam, de ő csak nyugtatgatott!  Tudom, hogy hihetetlen szerencsés vagyok vele, és remélem azért ő is így vélekedik rólam. Tudom, ha ő azt mondja megtudom csinálni, akkor sikerülni fog!!!!


Egyszerűen szeretem őt, és boldog vagyok, hogy velem van, és akkor is szeret ha amúgy haragszunk egymásra. Mindig Pink True Love című zenéje jut eszembe, hiszen ez annyira igaz a kapcsolatunkra. Néha tényleg egymás agyára tudunk menni, de végül kibékülünk és megbeszélünk mindent!

A motivációim másik részét képezi, az, hogy megpróbálom betartani azokat a dolgokat amiket Zlatan osztott meg pár videóba.
Ezeket megmutatom nektek: Ha gondoljátok nézzétek meg, és fogadjátok meg! Néha nekem is nagyon nehezen megy, de próbálkozni még lehet... 😀


1.  Mosolyogj többet! 





2.  Élvezd az életet! 




3. Semmit ne vegyél túl komolyan! 





4. Dolgozz keményen! 







5.   Praktika! 




6. 😁 



7. Számomra ez a legfontosabb!! 






8. Légy briliáns 






9. Tisztelet. 



10. Magabiztosság! 








Néha nem könnyű betartani őket, de nekem sokszor segítettek, és ha másért nem a kedvem jobb lett tőlük. Jövőhéten hozom a következő részt, de ha még nem olvastad el a legutóbbit akkor itt megteheted. : 4/13 ⚽️Tervezgetés...csak ketten⚽️

2018. április 7., szombat

4/13 ⚽️Tervezgetés...csak ketten⚽️


Sziasztok! Először is KÖSZÖNÖM, hogy már 25-en vagytok!💓💖 Nagyon jól esik, és hihetetlen boldoggá tesztek mindig. Köszönöm azt is, hogy válaszoltatok a kérdésre, amit feltettem. Szerintem jó lett a statisztika, és igyekszem az alapján dönteni. Köszönöm a hozzászólásaitokat is, mert ezzel is csak motiváltok! 
Cserébe hoztam nektek egy új részt, és remélem olyan cukinak találjátok mint én. Nagyon szerettem írni, szóval jó olvasást nektek. Puszi: Andrea. 😍😚

Lili: A beszűrődő napfény megvilágította az egész szobát, ami olyan kellemes hangulatot árasztott. Kinyitottam a szemem és egy nagyot nyújtóztam, majd átnéztem magam mellé, ahol az ágy üresen tátongott. A bőröndömből kivettem pár ruhadarabot, és a hang irányába indultam. A konyhába megtaláltam szerelmemet, aki kávékészítéssel foglalatoskodott. 
- Jó reggelt kicsim! - mosolygott és adott egy puszit. 
- Még nem mostam fogat, bocsi. - vágtam rá gyorsan, és éreztem, hogy belepirulok a mondatba. 
- Nem baj, előbb igyál egy kávét. Most lett kész. Mit kérsz hozzá? Tej, tejszínhab? 
- A tej maradhat, a tejszínhabot pedig inkább használjuk el másra. - kacsintottam rá pajkosan, ő pedig vette a célzást. 
- Akkor minek igyunk kávét, ha úgyis az ágyban kötünk ki? - nézett rám, ahogy lerakta a csészét az asztalra, én pedig két kanálka cukrot raktam hozzá. 
- Jobban felpörgünk. - nevettem fel, szerelmem arca pedig egy mosoly után megkomolyodott. 
- Szeretnék veled beszélni arról, amit tegnap felhoztam. 
- Az esküvőről? - fogtam meg kezét - Mit szeretnél mondani?