Már csak pár hét van hátra a melóig, és én minden percét igyekszem kiélvezni. Szerencsére sok időm van azzal és azokkal foglalkozni amik igazán fontosak nekem, így a blogomra is bőven jut időm.
Tudom, hogy mostanában elmaradoztam a Megismerni és megszeretni történetem részeivel, de őszintén megmondom Nektek, hogy a másik blogomnál a Szerelemből ötös-nél nagyon beindultak az események, és az én agyam is kicsit többet pörög most azokon a részeken. De megígérem, hogy ha holnap nem is, de a jövő hét elején ide is hozom a következő fejezetet.
De, most nézzük mi történt a fiúkkal, hiszen már rég hoztam egy ilyen posztot, pedig mindig történik velük említésre méltó dolog.
Zlatan csapata
eléggé hullámzó teljesítményt nyúlt mostanában, és ő is. A városi rangadó előtt
természetesen mentek a két csapat közötti odamondogatások, amiből nyilván Ibra
nem maradhatott ki. A másik csapatban játszik Carlos Vela, aki jelenleg az MLS
legjobb (nyilván nem) játékosa, és jelenleg vezeti a MLS góllövő listát. A
mérkőzés előtt kérdezték Zlatant, hogy még mindig magát tartja a legjobbnak? Ő
pedig azt mondta (mi mást vártunk), hogy igen. Hozzátenném, én is így gondolom,
és most nem csak az elfogultság beszél belőlem, de neki akkor is igaza van. Úgy
vélem ennyi idősen, mint ő már bőven sok dolgot letett az asztalra ahhoz, hogy
magát tartsa az MLS legjobbjának, még ha ez a gólokon nem is látszik. Hiszen ha
egy kicsit is foci szerető embertől megkérdezzük, hogy ki az a Carlos Vela lehet,
nem tudja kiről van szó, de ha meghallja Zlatan Ibrahimovic nevét, akkor biztos
vagyok benne, hogy ismeri. Legyen akár negatív vagy pozitív véleménnyel róla.
Vela mondjuk nem ment bele nagyon a szócsatába, és csak simán rávágta ő nem
tart Ibrától. Lehet kellett volna. Őszintén megmondva eléggé tartottam ettől a
meccstől, mert mikor Zlatan ilyen hangzatosakat nyilatkozik, rendszerint beleszalad
egy nagy verésbe, de most nagyon fantasztikusan játszott, és mesterhármast
rúgott, én pedig annyira örültem, és borzasztóan sajnáltam, hogy nem láthattam
a mérkőzést. De számomra újra csak bebizonyította, hogy az ilyen Vela félék a
nyomába sem érhetnek. Természetesen megválasztották a meccs legjobbjának és
bekerült a hét álomcsapatába is.
Az utána
következő mérkőzést a csapat Zlatan nélkül játszotta, hiszen egy kupa sorozat,
amibe őt nem nevezték, bár nem tudom miért nem, és őszintén megmondva nem
teljesen vagyok tisztába ezzel a sorozattal. A lényeg, hogy nagyon rezgett a
léc, hiszen csak a büntető rúgásokkal sikerült továbbjutni a csapatnak. Úgy
gondoltam, hogy ez a mesterhármas, majd annyi erőt, és energiát ad a csapatnak,
hogy a következőt is simán behozzák majd. Persze miért is lenne így? Az
eredmény 4-0 - lett, és volt két piros lap is. Szerencsére nem Ibra kapta,
aminek örülök, de az, hogy egy jó mérkőzés után ennyire 0 teljesítményt nyújt,
elfogadhatatlannak tartom. Előtte megint jöttek a nagy szövegek tőle, és újra
összeállította az álomcsapatát ahova MINDEN posztra saját magát rakta, még
edzőnek is. Nyilván vicces, és imádom meg minden és csak azért csinálja, hogy
felhívja magára a figyelmet, de egy ilyen égés után mindig úgy érzem, nem
ártana, ha visszafogná magát, és a munkájára koncentrálna.
Szerda hajnalban
újra megrendezték az MLS All Star mérkőzést, amelynek keretébe Zlatan is
pályára lépett, az Atletico Madrid ellen. Ibra újra találkozhatott a régebbi
csapattársaival, és szerintem jó mérkőzés lehetett, attól függetlenül, hogy még
a félidő előtt lehozták. Az eredmény itt igazából nem érdekelt, mert
3-0-ra kikaptak. A lényeg itt a jótékonykodás volt. Hozzátenném, hogy a kékes,
lilás mez nagyon jól állt neki, és olyan sok jó kép készült róla, és annyira,
de annyira jóképű volt mindegyiken.
Holnap idegenben
játszanak az Atlanta ellen, és nagyon bízom benne, hogy jól fognak játszani,
Zlatan pedig újra betalál. Mondjuk, ha nem az se nagy baj, mert ha győznek
nekem már az is boldogság.
Viszont most
térjünk át Stephanra, akiről nem is tudom, mit írhatnék. Még mindig borzasztóan
csalódott és szomorú vagyok az átigazolása miatt, viszont úgy gondolom, sokkal
jobban viselem, mint mikor Ibra igazolt Amerikába. Igazság szerint továbbra sem
értem a döntését. Nem néztem utána a Kínai bajnokságnak, hiszen még annyira sem
érdekel, mint az MLS. Amióta Stephan odaigazolt már lejátszottak 4-vagy 5
mérkőzést. Ezek közül Stephan eddig 1-en lépett pályára úgy (bár bocsánat, ha
rosszul tudom), hogy végigfocizta a mérkőzést. A mai napon sem lépett az
elejétől pályára, csak a 62. percben cserélték be. Ezért aztán baromira megérte
odaigazolni, de tényleg. Tudom, hogy nem szép dolog, hogy ilyet írok, de
remélem nem fog bejönni neki ez a Kínai túra és miután megszedte magát (hiszen
úgyis ez volt a cél) észhez kap, és visszaigazol Európába, mert padozni bárhol
tud.
Köszönöm, hogy elolvastátok a fangörcsös agymenéseimet, és remélem továbbra is velem tartotok. Hamarosan hozom a következő fejezetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése