2017. november 22., szerda

3/53 ⚽️ Bűnbánás ⚽️

Stephan: A megcsalást követő éjszakát, még továbbiak követték, és mivel Kitti éjszakás volt ebből semmit nem vett észre. Kamilla munkája elhúzódott, így tovább maradt a városba. Örültem, hogy tudok olyannal beszélgetni, akit érdekel a munkám és segíteni is tudtam neki, hiszen mint kiderült Kamilla Totti miatt volt a városba. Megbízást kapott, hogy ott legyen az utolsó mérkőzésünkön és egész héten kísérje figyelemmel a férfi, utolsó hetét. Ami igazán aggasztott az a lelkiismeretem, ami minden együtt töltött pillanat után egyre erősebb lett. Fogalmam sem volt mit tegyek, de a lánnyal folyatott beszélgetések rádöbbentettek, hogy bármennyire is szeretem Kittit, nem akarom elvenni. Egyedül csak élvezni akarom az életet, és a fiatalságomat. Napokig gyötrődtem, hiszen akivel minden bajomat megbeszéltem annak épp a húgát csalom. Féltem Kittitől, de Lili haragjától sokkal jobban. Lorenzo és a fiúk is elláttak tanácsokkal, de igazán Lilire volt szükségem, és úgy éreztem, ha neki bevallom a dolgot, azzal megkönnyebbül a lelkem is. Ő volt az a személy, akinek soha nem akartam csalódást okozni, de Kamillával való heves kapcsolatomat is képtelen voltam beszüntetni. Nála nem voltak kötöttségek, egyszerűen csak szex. Mondhatni barátság extrákkal, aminek az előnyeit kihasználtuk a hotelba, az edzések előtt, és az edzések után is, hiszen a lány munkája miatt gyakran megfordult a stadionba. Az egyik túlfűtött éjszaka után pont erről beszélgettünk Kamillával, és én bevallottam mennyire tartok Lilitől.
- De ugye már nem érzel úgy iránta, mint régen? - Könyökölt fel a lány.
- Nem, már nem, de akkor is borzasztóan fontos számomra. A legjobb lány barátom, aki mindent tud rólam.
- Kivéve ezt. - Mutatott kettőnkre.
- Igen, de előbb utóbb, úgyis el kell, mondjam neki.
- Ha igazán szeret téged, megérti a döntésedet Stephan.
- Csak az a baj, hogy nem egy számára közömbös embert csaltam meg, hanem a húgát.
- Kitti szerelmes beléd?
- Nem tudom, mert az utóbbi napokban nem éreztem. Nem ér rá találkozni, és semmi nincs köztünk, már hetek óta.
- Éreztem mennyire kivagy éhezve. - Mosolygott kajánul.
- Főleg rád. - Simogattam meg az arcát, majd megcsókoltam.
- Én a mai napig figyelemmel kísérem a dolgaidat, és igazából azért is vállaltam el a munkát, mert tudtam, egy csapatba jászol Tottival. Reménykedtem, hogy összefutok veled.
- Ez bejött.
- De még mennyire. - Nevetett fel. - Mondjuk erre álmomba sem gondoltam volna.
- Én sem, mert még sosem csaltam meg Kitti.
- Én sem léptem félre elhiheted. - Ismerte be a lány. - De mi lesz most? Mi lesz, ha jövő héten visszarepülök Milánóba?
- Nem tudom, de hidd el, én még ugyanúgy szeretem Kittit, csak.... nagyon rossz volt ez a magány, és az önbizalmam is lecsökkent.
- Csak egy szép emlék leszek, ami azért ott lebeg a fejed felett, de így akarsz megházasodni?
- Dehogy. - Ingattam a fejem. - Elmondom Kittinek, és valószínű nem lesz esküvő, csak még nem tudom hogyan. - Sóhajtottam. Mivel másnap nem volt edzésem egész nap otthon voltam, és azon törtem a fejem miként mondhatnám el a botlásomat. Előkészítettem mindent, hogy mire a lány hazajön, csak elé kelljen állnom és bevalljak neki mindent. Ám a tervem nem úgy alakult, mert barátnőm csak későn ért haza, de már rohant is vissza. 
- Kitti beszélnünk kéne. - Álltam elé, de ő továbbra sem hallotta meg szavaimat. 
- Step, nem érek rá, csak hazakellett ugranom, mert leöntötték a nadrágomat, és a csere ruhám mosásba van. Átöltözni jöttem.
- De kérlek, ez nagyon fontos. 
- Majd ha megjöttem. - Sietett be a szobába, és lerángatta magáról a ruhákat. 
- DE EZ FONTOS! - Kiabáltam, de mikor Kitti rám nézett azonnal inamba szállt a bátorságom. 
- Ne kiabálj velem világos? - Emelte meg ő is a hangját. - Nincs jogod, oké. - Na, én megyek, és hagyj engem békén, mert elegem van.
- Nekem is elegem van már abból, hogy nem vagy itt. 
- Nem nyitok erről vitát, szóval megyek. - Vetette oda és miután felkapta kabátját nagy ajtó csapkodás után visszament a bárba, én pedig eldöntöttem, hogy még ma este Manchesterbe repülök.

Lili: A pofon után hatalmas csend állt be a szobába. A tenyerem szinte izzott az ütés után, és szemeim villámokat szórtak. Hosszú percekig csak ültem és meredtem magam elé. Mégis hogy tehette ezt a testvéremmel az, aki a legjobb barátom?
- Lili kérlek, mondj valamit! - Suttogta bűnbánóan. - Nagyon sajnálom, de Kitti alig foglalkozott a kapcsolatunkkal és teljesen elhanyagolt. Csak az esküvő és a munka. Még azt sem tudta, hányadikak vagyunk a bajnokságba. Az utóbbi három mérkőzésen betaláltam és neki fogalma sem volt róla.
- Erre pedig az a megoldás, hogy lefekszel mással?
- Bevoltam rúgva és egyedül éreztem magam. Ünnepelni akartam Kittivel, de ő megint a munkát választotta. Állandóan! Nézd, szeretem a húgodat, de Kamillával való dolgaim ráébresztettek arra, hogy még nem akarok megnősülni. Csak 24 éves vagyok!
- Akkor mi a jó francért kérted meg a kezét? - Üvöltöttem mire Zlatan leintett.
- Kicsim nem kéne felidegesítened magad.
- Te most maradj csöndben Zlatan! - Állítottam le, majd újra az olasz fiú felé fordultam. - Hogy tehetted ezt? Egy szemét, idióta vagy! A húgomnak ez volt az álma! Szegény most biztos maga alatt van.
- Még nincs, mert nem tudja.
- NEM TUDJA?
- Elakartam mondani neki, de meg sem hallgatott. – Mentegetőzött.
- Ezt nem hiszem  el Stephan. - Túrtam a hajamba.
- Sajnálom, és tényleg nem akartam ezt, de...
- A sajnálatoddal semmire nem megyünk, bár Kamillát sem értem. Elvileg Donnarummával kavar.
- Már nem, mert Gigio túlságosan komolyan vette a dolgokat. Házasságot és gyerekeket akart, de Kami ezt túl gyorsnak találta, és tudod a vele való beszélgetés engem is megvilágosított.
- Komolyan felhívom, és elküldöm a búsba!
- Nem kéne egy kicsit megnyugodnod? - Kérdezte újra Zlatan, de én megint csak rámordultam.
- Mondd, hogy nyugodjak meg mikor a tesómat megcsalta a legjobb barátom.
- Azért őt is meglehet érteni. - Állt Stephan védelmére Zlatan. - Elvégre tényleg szarul tud esni, ha leszarják a fejed, vagy a munkádat.
- Kösz Zlatan. - Hálálkodott az olasz fiú, én pedig Zlatannak szegeztem a kérdést.
- Mondd, te kinek az oldalán állsz?
- Egyiken se, csak reálisan gondolkozok.
- Mi lesz most? - Nézett tanácstalanul Stephan.
- Mi lesz most? - Ismételtem kiakadva szavain. - Most szépen hazarepülsz és elmondod a tesómnak, hogy mit tettél.
- Úgy gondoltam, ma este itt maradnék és...
- Na, még mit nem!
- Lili hagyd már! Látod, milyen rosszul van. - Állított le szerelmem, és a fiú felé fordult. - Van vendégszobánk, és addig maradsz, ameddig csak akarsz.
- Köszi Ibra.
- Megáll az eszem!! – Háborogtam újra.
- Úgy gondoltam nem mondom még el Kittinek, csak annyit, hogy szünetelni akarok, és hogy kicsit hanyagoljuk ezt az esküvői témát. Szeretem, de ez akkor is gyors! Még egy éve sem vagyunk együtt.
- De ő szeret téged! Basszus Stephan te vetted el a szüzességét! Veled akart családot és...
- Tudom. - Csattantam fel. - Tudom világos, de akkor sem akarom még elmondani neki, és jobb is, hogy akkor nem tudtam, mert magamba is le kell tisztázni a dolgokat. Lili én is szeretem, és pont ez az, hogy sok időt akarok vele tölteni, de ő nem. Folyton csak a hülye bárba dolgozik és...
- Mert kell a pénz.
- Annyit keresek, hogy bőven eltarthatjuk magunkat. Élhetné az életét és semmit sem kéne csinálnia.
- Vásárolgató focista maca legyen?
- Nem csak...
- Kitti szereti a munkáját és nagyon jó üzletvezető. Nem fogja feladni az álmait.
- Épp ez az, hogy neki a cukrászda az álma. Mindent finanszíroznék. A cukrász tanfolyamot, és mindent, ami csak kell.
- Nem fog a te pénzedből ingyen élni.
- De...
- Stephan add fel! - Hallottam Zlatan erős hangját. - ha Kittit nem is, Lilit már ismered. Tudod milyen önfejű. Szerinted én hányszor mondtam ezt Lilinek, mégis melózni akar.
- Nem vagyok önfejű, de nyilván nem akarok kitartott sem lenni. Szóval mikor mondod el? - fordultam újra Stephan felé.
- Nem tudom, de aludhatnék akkor itt?
- Tudja, hogy itt vagy?
- Nem! Egy nagyot veszekedtünk még Milánóba. Megakartam vele beszélni a dolgokat, de ő megint lelépett melózni én pedig egy cetlire írtam, hogy az egyik csapattársamnál vagyok. Nevet nem írtam, mert nem akartam, hogy felhívja és rájöjjön az igazságra.
- Ez nem volt szép, de csinálj, amit akarsz! - Vetettem oda mérgesen.
- Kérlek, ne legyél rám mérges. - Próbálta megfogni a kezem, de én elhúztam. - Te vagy a legjobb barátom.
- Még átgondolom, most viszont a szobába leszek. Jó éjt. - Köszöntem el, és otthagytam őket a nappaliba.

Zlatan: 
- Jó nagy szarba vagy! - Kezdtem mikor Lili hallótávolságon kívül került.
- Tudom.
- Kérsz egy sört?
- Köszi, az jól esne, és köszi, hogy te nem ítélsz el.
- Ezt nem mondtam, de tudom, mit érezhetsz. - Szóltam és elővettem a hűtőből két sört, amiket kibontottam és az egyiket barátom felé nyújtottam.
- Te is akkor léptél félre mikor Lili...
- Távol volt, és úgy éreztem leszarja a fejem. - Fejeztem be mondatát. - De már utólag megbántam, és soha nem tennék ilyet. Tudom, mit veszíthetek. - Ültem le mellé.
- Persze, de neked már gyereked is lesz, és harminc ötéves vagy. Ami még persze nem sok, de akkor sem huszonnégy. Élni akarok, és élvezni az életet. Azt akarom, hogy nyáron utazgassunk Kittivel és legyünk együtt, hogy jobban megismerjük egymást.
- Szereted őt?
- Igen szeretem, de ez, ha nem változtat ennek nem lesz semmi értelme. Miért vegyek el egy olyan nőt, aki nem akar velem lenni?
- Lili is pontosan ilyen hidd el. Bár most csodálkozok rajta, hisz lenyugodott. Nem jár fotózni és csak a baba meg én vagyunk neki a minden. Kezd komolyodni.
- Már nem ártott. - Ismerte el Stephan. - Jót tesz neki a terhesség. Sokkal másabb és nyugodtabb.
- De még mennyire Olyan gyönyörű, és nagyon izgató. - Magyaráztam, majd egy pillanatra megálltam és komolyan rá néztem. - Kérdezhetek valamit Stephan?
- Persze!
- A szíved mélyén mit érzek Kitti iránt, most úgy őszintén. Egy tízes skálán mennyire szereted még? 
- Azt hiszem Kitti iránti szerelmem százszázalékos. de ez a sok külön lét tönkre vágja a kapcsolatunkat, amit hidd el megakarok menteni.
- Mégis megcsaltad, basszus, ezt pedig minél hamarabb be kell vallanod neki.
- Holnap megteszem.
- Minél hamarabb haver.! De most menj aludni. Lenti fürdőbe találsz mindent. Reggel találkozunk.
- Oké, és köszönöm, holnap megteszem, megígérem. Bár rohadtul félek tőle, mert nem így terveztem és nem ezt akartam. - Temette kezei közé arcát. - Annyira félek a haragjától, de amitől még jobban az a könnyei. Tudom, hogy csalódni fog bennem, és nem akarom. 
- Erre előbb kellett volna gondolni. - Állapítottam meg mire egyetértően hümmögött. - Egy faszfejnek fog tartani, ami jogos lesz, de akkor sem titkolhatod el, hiszen előbb- utóbb minden kiderül.
- Igen, ez így van. 
- Viszont most próbálj meg aludni. A fürdőben mindent megtalálsz. Jó éjt Stephan. 
- Jó éjt és köszönöm. 

Lili: - Ébren vagy? - Lépett be az ajtón szerelmem mikor épp kinyomtam a telefont. - Kivel beszéltél? - Érdeklődött miközben alváshoz kezdett vetkőzni.
- Kittivel és elmesélte, hogy mi van Stephannal. Nagyon kivan bukva, és nagyon sírt, nekem pedig nagyon nehéz volt hazudnom neki. A saját húgomnak titkoltam el, hogy itt van a pasija, aki mellesleg félrelépett egy olyan lánnyal, akiről azt hittem, hogy a barátnőm. Az egészhez hozzátartozik, hogy akármennyire is akarom, nem tudok rá haragudni. Hiszen a legjobb barátom, és igaza van neki is. Kitti nagyon munkamániás.
- Nem gondolod, hogy hasonlít valakire? - Bújt mellém az ágyba.
- Kire? - Értetlenkedtem.
- Rád Lili. A testvéred teljesen olyan, mint te. Te is munkamániás vagy, és ez is meglepő, hogy most nem jársz fényképezgetni.
- Feladtam. - Mondtam szomorúan. - Paolo küldött egy sms-t, hogy nem választottak be a galériába, szóval ennyi. Elengedtem a fotós álmaimat.
- Lili ez még nem a vég, és legközelebb sikerül.
- Ugyan. - Legyintettem feladóan.
- Hé, ha én feladtam volna, az első kudarcnál most nem lennék az, akivé váltam.
- Te más vagy.
- Királynőm, ne szomorkodj! Te leszel a legjobb fotós a világon, főleg ha megcsinálod majd a következő évadra való promóképeimet.
- Akkor meghosszabbítod a szerződésed? - Csillant fel a szemem.
- Lehetséges. - Jött picit zavarba. - De még semmi sem biztos.
- Dehogy nem! - Nevettem el magam. - Lelepleztelek ugye?
- Oké lebuktam, igen. Úgy gondoltam maradok, és befejeztem, amit elkezdtem. Most pedig, hogy a csapat B.L- be jutott sokkal motiváltabb vagyok, mint bármikor.
- Gondolod, hogy sikerül?
- Nem tudom, de azon leszek, hogy minél hamarabb felépüljek és játsszak. Tudod, borzalmasan hiányzik a foci, és az, hogy tegnap csak a padról nézhettem végig az eseményeket szinte szenvedés volt. Imádom a munkám.
- Megértem, én is szeretem azt, amit csinálok.
- Segíteni fogok rendben? Mindent megteszek, hogy sikerüljön az, amit akarsz, és hogy valóra váljon az álmod. - Emelte meg a fejem.
-  Köszönöm édes, de most úgyis a baba az első. A fotózás még ráér, viszont most aludjunk, mert iszonyúan fáradt vagyok. Jó éjt szerelmem.
- Jó éjt Lili. - Csókolt meg, és egymást átölelve aludtunk el.

Stephan: Csak bámultam a falat és az eseményeken törtem a fejem, miközben a Kittitől jött sms-eket olvastam. Vagy tíz darabot írt, amiben könyörög, hogy menjek haza, és, hogy megváltozik. Szegény, ha tudná, mit tettem nem viselkedne így. Igaza van Ibrának és tudtam nem halogathatom a beismerést, így tárcsázni kezdtem a lány számát. Kitti már első csörgésre felvette és kétségbeesett hangon szólt bele. 
- Stephan végre! Már rengeteg üzenetet küldtem.
- Olvastam őket.
- Nézd, sajnálom, nem akartam, hogy ez legyen, és ígérem, megváltozom. Nem fogok olyan sokat melózni és...
- Kitti kérlek, fejezd be! Gondolkodtam a dolgokon és szerintem nem kéne erőltetni ezt a kapcsolatot.
- Mi? Szakítani akarsz velem pont az esküvő előtt két héttel? Talán nem szeretsz már? 
- Nem erről van szó, csak jobb lenne szünetelni, és olyan dolgot tettem, amire nincs bocsánat.
- Miről beszélsz? 
- Kitti... én.... - Habogtam és egyre jobban dobogott a szívem izgalmamban. - Kitti én... megcsaltalak téged. 
- Tessék? - Kérdezett vissza mikor felfogta szavaimat. - Hogy érted ez, hogy megcsaltál? 
- Ahogy csak érteni lehet. Lefeküdtem egy lánnyal nem is egyszer.... de... sajnálom, és... Kitti...  én.. - De a mondatot nem tudtam befejezni, hiszen a lány kinyomta a telefont és már fel sem vette nekem többet. 

Sziasztok! Úgy gondolom, megosztom veletek, hogy mostanában sok segítséget kapok Esztertől, akivel a blogolás kapcsán ismerkedtem meg. Köszönöm neki, hogy segít az ötletelésben, és abban, hogy életszerűbbé tegyem a blogom!!  Köszönöm! 💖

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

ugyan, nincs mit, bármikor :* puszi

Andrea írta...

Köszii 😉