Szerda reggel a telefonom hangos csipogására ébredtem majd
felvettem mikor láttam, hogy Kamilla keres.
- Szia, Lili hol vagy? – Hangja eléggé idegesen és fáradtan
csengett. Biztos voltam benne, hogy nem mondhatom meg neki, hogy éppen Stephan
szobájában, mert attól kibukna és úgy voltam vele, majd barátom elmondja neki a
helyzet állását.
- Én csak egy ismerősömnél töltöttem az éjszakát.
- Zlatannal? – Érdeklődött és válaszolhattam volna igennel
is, de hazudni végképp nem akartam.
- Nem, egy másiknál. – Szóltam gyorsan és reméltem, hogy nem
fog többet kérdezősködni.
- Oké semmi baj. Én is olyan három körül értem haza a
buliból és nagyon jól sikerült. Sok emberrel megismerkedtem. Mellesleg mikor
jössz haza?
- Csak összepakolom a dolgaim és már indulok is. Itt vagyok
nem messze a lakásunktól.
- Oké akkor várlak és átbeszélhetnénk az esti meccset.
- Rendben van, szia. – Tettem le a készüléket és öltözködni
kezdtem. Örültem, hogy tegnap már tiszta lakásba jöttünk haza így semmit nem
kellett pakolnunk. A reggeli rutinom után felkaptam a ruhám és már éppen
indultam volna mikor újra megcsörrent a telefonom ám ezúttal Stephan hívott.
- Jó reggelt Liliomszál. – Szólt bele kedvesen és meglepett
ez a becézés, de örültem is neki. – Remélem nem keltettelek fel.
- Dehogyis már éppen indulni készültem. Merre vagy?
- Edzésen, tudod, este meccs van.
- Persze, persze mi is ott leszünk. Benne leszel a kezdőbe?
- Nem tudom, jó lenne, mellesleg arra gondoltam, hogy
jöhetnétek velünk, a busszal.
- Mi? – Csodálkoztam. – De van autónk is és lehet, hogy nem
akkor indulnánk mikor ti.
- Igen, de összehozhatnánk és személy szerint én nagyon
örülnék neki.
- Figyelj ezt inkább kihagyom jó? Jobb lesz ha külön
megyünk. Vagy talán Kamillával akarsz tárgyalni?
- Ó basszus, tényleg ha te jössz, akkor ő is. Erre nem is
gondoltam. – Mondta és hallottam a hangján, hogy eléggé elgondolkozott. – Akkor
tényleg jobb lesz, ha kocsival jöttök.
- Na ugye. Figyelj, a kulcsot leadjam a recepción?
- Igen, köszi. Ne mondj semmit, csak add oda. Ezek már vér
profik és mindent tudnak. Mellesleg amennyi csaj megfordult itt egy-egy
csapattársam szobájába semmin nem fognak meglepődni hidd el. – Magyarázta és én
úgy tettem, ahogy mondta. Próbáltam nem figyelembe venni a recepciós nő lesújtó
pillantását, aki nyilván azt gondolta valami eszkort lány lehetek. Fogtam egy
taxit majd a lakásunk felé vettem az irányt. Kamillával átbeszéltük a dolgokat
és mivel hétkor kezdődött a meccs úgy terveztük a két órás út miatt időben
fogunk indulni. Nem szóltam neki Stephan ötletéről, mert tudtam barátnőm
azonnal kapna az alkalmon és addig kérlelne, még én is belemennék.
Visszagondolva a tegnapi napra boldog voltam, hogy Stephannal ennyi időt
töltöttem. Szerettem őt, de az ajánlatán még csak gondolkozni sem akartam.
Mindig is féltem a házasságtól és tudtam soha senkibe sem lennék annyira
szerelmes, hogy igent mondjak neki. Soha nem akartam férjhez menni, mert nekem
tökéletes egy olyan kapcsolat, amibe együtt vagyunk és a papír sosem érdekelt.
Nyilván a szüleim miatt is féltem az egésztől, de számomra ennek sosem volt
jelentősége, hiszen csak az érzelmek és a tettek számítottak. Na és mi értelme
a házasságnak, ha a felek egyáltalán nem szólnak egymáshoz és úgy élnek egymás mellett,
mint két lakótárs. Nyilván semmi, és ha egy kapcsolat odáig fajul, akkor papír
nélkül is könnyebb kilépni a dologból. Tudtam, hogy Zlatan is ma lép pályára,
hogy élete egyik legfontosabb meccsét játssza, és talán szüksége lenne a
támogatásomra, de mivel nagyon haragudtam rá egész nap nem hívtam és üzenetet
sem küldtem neki. Fél négy körül bepakoltunk a kocsiba és elindultunk az Olasz-
Írország mérkőzés helyszínére. Mivel én vezettem figyelnem kellett, de
szerencsére akadálymentesen ment minden és időben odaértünk. Még a nyilvános
edzésre is beengedtek minket, aminek nagyon örültem.
- Ott van Stephan. – Ujjongott Kamilla mikor a fiúk kiléptek
a pályára. – Valamiért nem hív és nem ír vissza. Nem tudom mit tehettem, amiért
megharagudott rám. Azt gondoltam, hogy az ismerkedős napunkon közelebb
kerültünk egymáshoz. Neked nem mondott semmit?
- Nem, egy szót sem. – Vágtam rá miközben a képeket csináltam.
- Csak tudnám mit rontottam el. – Mélázott el szomorúan és
egy kicsit megsajnáltam. Az edzés végeztével Stephan meglátott minket és
odajött hozzánk. Barátnőm vágyakozó pillantást küldött felé, de Stephan úgy tett,
mint aki nem venne tudomást róla.
- Sziasztok. – Köszönt kedvesen majd két puszit adott
mindkettőnknek ezután egy nagyot húzott a vizes palackjából. – Azt hittem
később jöttök.
- Nem, el akartunk jönni a nyilvános edzésre is. Kezdőbe
leszel? – Érdeklődtem.
- Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy nem, de ez már nem oszt nem
szoroz. Majd a következőbe hátha. Mellesleg a mérkőzés után beülünk majd
valahova, és örülnék, ha ti is ott lennétek. Mit szóltok hozzá?
- Én benne vagyok. – Vágta rá gyorsan Kamilla, majd enyhén
jeleztem Stephannak, hogy ideje megtárgyalni vele a dolgokat, de mivel azonban
még mindig nem tett semmit felálltam és kettesbe hagytam őket, bár tudom, hogy
ezzel sarokba szorítom barátomat, de nem akartam, hogy tovább játsszon a
lánnyal.
Kamilla:
Végre lelépett ez a hülye Lili és újra csak Stephan
és én voltam a lelátón. Kicsit izzadt volt, de ez egy cseppet sem zavart, mert
mint minden ez is örült sexivé tette őt. Újra nagyot húzott a palackból majd
rám vetette csodaszép szemeit.
- Figyelj Kamilla beszélnünk kéne. – Majd lehajtotta fejét
és úgy folytatta: - Tudom, hogy voltak próbálkozásaink együtt, de szerintem nem
kéne bolygatnunk ezt a dolgot. – Nézett fel rám és hangja eltökélten csengett.
– Te egy csodaszép nő vagy és a sex is eget rengető volt veled, mégis én nem
tudom ezt csinálni, mert nem vagyok beléd szerelmes. Sajnálom. Jobb lenne, ha
csak…
- Lili miatt? – Érdeklődtem.
- Sajnálom, de nem tudok mit mondani többet. Bocsáss meg! –
Ezután felállt és otthagyott egyedül a gondolataimmal. Úgy gondoltam nem fogom
ennyiben hagyni és utána szaladtam. Szerencsére a folyosón utolértem, és
örültem, hogy csak kettesbe vagyunk. Megfogtam a kezét majd mikor rám tekintett
így szóltam:
- Lili sosem fog téged szeretni Stephan!! Próbáljuk, meg és
akkor rájönnél, hogy más lányok is vannak a világon, akik még több szeretetet
is adnak neked, mint ő.
- Kamilla kérlek, nem kell teperned. Elmondtam világosan a
dolgokat, mert nem akartam, hogy azt gondold kihasználtalak vagy ilyesmi.
Lefeküdtünk egyszer és én megpróbáltam veled, hiszen azért hívtalak el, hogy
megismerjelek. Mégis be kell lássam, nem működne. Most pedig kérlek, hagyj!! –
Ezután besietett az öltözőbe, én pedig annyira gyűlöltem Lilit abban a
pillanatban. Elindultam a kijárat felé, de meglepetésemre Alexandra hívott.
- Szia mizu? – Szóltam bele a készülékbe.
- Nem jöttök a Svéd- Belga meccsre? – Érdeklődött és hangja
izgatottan csengett.
- Nem, mert mi az Olasz- Írországon vagyunk. Tudod, meló
van. – Sóhajtottam fel.
- Ó értem, csak azt gondoltam Lili miatt jöttök, vagy
valami. Sajnálom, mert én kint leszek Maxival és Helénával.
- Jó, hát akkor jó szurkolást. – Válaszoltam.
- Valami baj van Kamilla? – Tudakolta miután ő is hallotta a
szomorúságot kicsengeni a hangomból. Elmeséltem neki a történteket és azt is,
hogy mennyire tanácstalan vagyok, mert tudom, hogy Stephan csak Lili miatt
adott kosarat nekem.
- Ezt nem hiszem el. – Mérgelődött. – Komolyan az a nő mégis
mi a fenét tudhat, amit te vagy én nem?
- Fogalmam sincs, de annyira mérges vagyok rá Alexandra.
Komolyan mondom, legszívesebben felpofoznám. Folyamatosan csak picsog és soha
nem jó semmi neki. Egyszer Stephannal van aztán Zlatannal és fordítva. Annyira
elegem van belőle, de mégis jó képet kell vágnom és a hülyeségeihez
asszisztálnom, mert a kolléganőm, és a fiúk mégis megőrölnek érte.
- Igen, tőlem is kijárna már neki egy alapos verés, főleg,
hogy nekem sokkal több kár okozott, mint neked. Ugyanis tőlem elvette a
férjemet, aki a gyerekem apja.
- Annyira unom, hogy mindenki körülötte ugrál, és ő mégis
siránkozik.
- Na és nem tud dönteni. – Szolt Alexandra mire felnevettem.
Számomra annyira nevetséges volt Lili nyűglődése a két fiúval. Biztos vagyok
benne, hogy igenis élvezi a helyzetet.
- Szerintem ideje lenne móresre tanítani egy kicsit. –
Hallottam Alexandra gonoszkodós hangját. – Már igazán kijárna neki, hogy ne csak
ok nélkül picsogjon.
- Mire akarsz kilyukadni?
- Bosszút kéne, állnunk nem gondolod?
- De mégis hogyan? – Kíváncsiskodtam és igazán izgatott
lettem az ötlettől. Alexandra elmondta a tervét, aminek az volt a lényege, hogy
Lili azt gondolja Stephan nem szakított velem, hanem megpróbáljuk. Tudtam, hogy
így majd azt hiszi Stephan gyáva volt, és ő sem fog semmit mondani előttem. Ha
pedig úgy alakul előtte akár még meg is csókolhatnám. Alexandra pedig mivel
úgyis kint van a Svéd meccsen Zlatan közelébe fog kerülni és majd próbál egy
félreérthető képet küldeni Lilinek.
- Még csak le sem kell feküdnöm vele elég, ha bealszik, én
pedig mellé bújok, és úgy teszek, mintha túl lennék vele egy meneten. –
Magyarázta. Nem voltam benne biztos,
hogy jó- e a terv vagy sikerül, de mindenképpen azt akartam, hogy ő is átérezze
amit mi érzünk Alexandrával. Persze lehet, hogy gyerekes volt ez a viselkedés,
de akkor is vissza akartam neki vágni. Ha így akkor így. Ahogy ezen töprengtem
Lili jött oda hozzám. Kedvesen mosolygott rám és tudtam, hogy semmi képen sem
árulhatom el magam.
- Kész vagy? Megyünk interjúzni? Csak mert utána be kell
ülni a helyünkre.
- Persze felőlem. – Vágtam rá gyorsan és elkaptunk egy pár
embert egy- egy kérdésre. A mérkőzés este hétkor kezdődött és sajnos Stephan
nem volt a kezdőbe. A fiúkon látszott, hogy eléggé félgőzzel nyomják az egészet
és cseppet sem érdekelte őket ez az eredmény.
- Mondd mi volt Stephannal? – Nézett rám kíváncsian Lili a
félidőbe, mikor az állás még 0-0- volt.
- Minden fantasztikusan alakult. – Hazudtam neki és cseppet
sem esett nehezemre. Főleg, hogy láthatóan nem ezt a választ várta tőlem.
- Igazán? – Emelte fel a hangját. – Mert mit mondott neked?
- Csak azt, hogy próbáljuk meg. – Mosolyogtam rá gúnyosan
mire nem szólt semmit csak maga elé meredt és a meccs java részébe alig
beszéltünk. Csak akkor tárgyaltunk egy kicsit mikor Stephant végre a nyolcvan
kettedik percben De Sciglio helyére becserélték. Sajnos a támadó játékon még ő
sem tudott javítani és az Írek a nyolcvan ötödik percben vezetést szereztek
Brady góljával. Úgy láttam azonban, hogy ez egyáltalán nem rázta meg az Olasz
válogatottat és ez az utána következő italozáson is kiderült. Úgy voltam vele
itt az ideje a tettek mezejére lépnem és lefizettem egy lányt, aki majd szól
Lilinek, hogy Stephan beszélni akar vele és mikor benyit, a szobába meglát minket,
ahogy csókolózunk. Nagyon reméltem, hogy a terv sikeres lesz, és ha beszélnek
is egymással nem fog feljönni ez a téma. Megnyugtatott a tudat, hogy Lili
eléggé fáradt volt és a telefonját bújta. Gondoltam eredményeket vár a kilenc
órakor kezdődő Svéd- Belga meccsről is. Stephan egy párszor odament hozzá, de
úgy láttam nem tárgyaltak túl sokat.
Lili:
A meccs 1-0 lett az Íreknek, de szerencsére a fiúk még
így is csoportelsősséggel jutottak tovább. Egy kicsit csalódtam barátomba, mert
nem ezt beszéltük meg, de gyáva mód kihátrált a konfliktusok elől és továbbra
is tette Kamillának a szépet. Nem is akartam vele sokat tárgyalni és igazából
erre a meccs utáni dologra sem volt sok kedvem ellátogatni, de Kamilla
hajthatatlan volt így én is belementem. Rosszul esett a tudat, hogy nem is
ihatok rendesen, hiszen visszafelé is nekem kell levezetnem azt a két órás utat
amin, hazajutunk. A telefonomat bámultam és vártam az eredményeket egy egyedüli
bokszban. Körülöttem rengeteg játékos, barátnő és feleség volt, akik ettek,
ittak vagy csak beszélgettek. Kellemes volt a hely hangulata, de most egyedül
szerettem volna lenni és reméltem az est folyamán senki nem fog megzavarni. Beszéltem
Helénával és kicsit szomorú volt, hogy nem ott vagyok, de megértette, hogy én
itt dolgozok. Nagyon bíztam benne, hogy Kamilla maximum éjfélig akar maradni és
utána húzhatunk is haza. Sok játékossal társalogtam, csak Stephannal nem. Mikor
odajött akkor igyekeztem látványosan a mobilomat nyomkodni, hogy vegye az
adást. Nem értettem tegnap miért mondta azt, amit, ha most meg fél kiállni az
érzéseiért. Úgy gondoltam, ha boldog hát legyen, bár a szívem mélyén pont nem
egy ilyen kaliberű lányt képzeltem el mellé, mint Kamilla.
- Lili mi a baj? – Jött oda már sokadszorra az este
folyamán, de most sokkal erélyesebb volt a hangja mikor leült mellém. Kikapta a
telefonomat a kezemből és szigorúan a szemembe nézett.
- Jaj Stephan hagyjuk már. – Nevettem fel gúnyosan. –
Szerinted mi a baj?
- Fogalmam sincs, talán szopnak a Svédek? – Próbálta el
vicceskedni a helyzetet, de mikor látta, hogy rosszat szólt bocsánatot kért és
csendben maradt, de ez az állapot csak pár percig tartott majd újra rákezdte: -
Mondd most haragszol rám?
- Szerinted?
- Igen? – Kérdezte félénken. – Miért?
- Mert egy idióta, vagy aki ráadásul még a döntése mellett
sem mer kiállni ha arról van szó, hogy valamit valaki szemébe kell mondani. Én
legalább nem áltattalak téged Stephan.
- Nem tudom, miről beszélsz. – Értetlenkedett.
- Akkor gondolkozz el – Álltam fel, de megfogta a kezem. –
Lili legyél egyenes velem.
- Rendben. – Sóhajtottam és visszaültem a székre. – Mondd
miért nem mondtad meg Kamillának az igazat?
- Tessék? – Csodálkozott. – Én megmondtam.
- Mit mondtál neki?
- Azt, hogy nem akarok tőle semmit.
- Komolyan? – Néztem rá és próbáltam felfedezni az arcán a
hazugság nyomait.
- Igen, megmondtam neki, hogy jó csaj meg minden, de hagyjuk
egymást békén.
- Akkor nem értem miért mondta azt, hogy megpróbáljátok.
- Nem tudom, de megbeszélem vele ezt a dolgot. – Szólt
mérgesen és ott hagyott. Kimentem a meleg nyári estébe és Zlatanon járt az
agyam. Borzalmasan hiányzott és szerettem volna a közelébe lenni. Annyira
bíztam benne, és reméltem pozitív eredménnyel zárul a ma esti meccse. Ahogy
ezen töprengtem egy kissé furcsa lány lépett oda hozzám és azt mondta Stephan
látni akar az egyik szobába. Elindultam a szoba felé, és amikor benyitottam
szinte földbe gyökerezett a lábam a látványtól. Stephan az ágyon feküdt Kamilla
pedig rajta és hevesen csókolóztak.
- Ezt jól megbeszéltétek Stephan. – Vetettem oda nekik
mérgesen majd hangosan becsaptam az ajtót és a kocsim felé iramodtam. Nem
érdekelt, hogy Kamilla hogy fog hazajutni csak ezt a látványt akartam kitörölni
a fejemből. Miért hazudott nekem a legjobb barátom?? Miért tette ezt velem?
Legalább őszinte lett volna és akkor tényleg nem fájt volna ennyire. Gázt adtam
és indítottam a kocsit. Útközben kaptam egy sms-t és mikor megláttam a képet
szinte majdnem neki mentem egy fának. Le kellett állítanom az autómat, hogy
jobban szemügyre vehessem a fotót, amit Alexandra küldött. Az üzenet így szólt:
Sajnos kikaptak a Svédek és Zlatannak kellett valaki, aki megvigasztalja.
Bánhatod, hogy szakítottál vele. Puszi Alexandra. A képen pedig egy ágyba
voltak. Zlatan éppen aludt Alexandra pedig csak a takarót fogta maga elé.
Nyilván nem volt rajta egyetlen ruhadarab sem és kielégült mosolyában pedig
minden benne volt. Csak álltam az út szélén és nem tudtam most mi lesz velem.
Egy nap alatt veszítettem el mindkettőjüket és estem két szék közül a pad alá.