3/58 ⚽️ Távolság ⚽️

Zlatan:

A telefonom csörgése keltett fel álmomból, és mikor kinyitottam álmos szemem hirtelen nem is tudtam merre vagyok. A fejem zúgott és próbáltam összerakni a tegnap történt dolgokat, miközben idegesen kutattam visító mobilom után, amit nagy nehezen megtaláltam a rövidnadrágom zsebébe. A kijelzőn szerelmem képét láttam meg, és reméltem minden rendben van.

- Szia, kicsim, jó reggelt! - Köszöntem barátságosan, de hangja nagyon mérgesnek tűnt.

- JÓ REGGELT???!!!  Neked talán jó!

- Lili mi a baj? - Érdeklődtem, és szemeimből azonnal kiment a maradék álom. - Kérlek, ne kiabálj, mert szétmegy a fejem.

- Remélem is!!!

- Kicsim mi a baj? Miért vagy ilyen mérges? Talán történt valami?

- Azt neked kéne tudnod! - Szólt, de még mindig nem tudtam miért haragszik rám.

- Lili mi van?

- Eddig eltűrtem, hogy mindenféle nőcskékkel fényképezkedsz, meg ilyesmi, de ezek a tegnapi képek már nekem is sokak! Kik ezek a lányok?? KIK??

- Csak rajongók! - Magyarázkodtam, és szemeim előtt megjelent Nicole, és barátnői. - Semmi nem történt köztünk.

- A képeken eléggé közel kerültetek egymáshoz!!

- Lili csak....

- NE MAGYARÁZKODJ TE IDIÓTA! Az a fekete hajú lány úgy rád van akaszkodva, mint valami kullancs, és több képen is együtt vagy vele! Meg az a szöveg is képe alatt. #myguy?? Azt hittem eldobom az agyam! Hogy képzeli, hogy ilyet ír hozzád? Te az enyém vagy, aki a gyerekedet hordja a szíve alatt. Szóval kérdezem újra, ki ez a nő, és mit akart tőled?

- Semmit nem akart kicsim. - Próbáltam nyugtatni, de ez sehogy sem ment.

- Ide figyelj Ibra! - kezdte mérges hangon, és tudtam ez már komoly, hiszen mindig így hív, ha nagy a baj. - Ugye nem feküdtél le vele??

- Mégis, hogy gondolsz ilyet? Sosem csalnálak meg kicsim. Egyáltalán hol a francba találtad meg a képeket?

- Az nem érdekes, de mikor megláttam elöntötte az agyam a köd. Hogy képzelted ezt?

- Csak pár lány, akik odáig vannak értünk. Nagyon kérlek, nyugodj meg, hiszen nem kéne, ha felhúznád magad. Nem szeretném, ha valami bajod lenne neked vagy a babának.

- Akkor ne csinálj ilyeneket! Tudod mennyire rosszul esett mikor megláttam reggel a képeket? Azok a lányok annyira szépek, és...

- Szerelmem, egyik lány se ér fel hozzád! - Mondtam kedvesen, mire megenyhült, de tudtam nem hagyhatom abba a puhítását. - Hamarosan újra együtt leszünk, és akkor már csak a tiéd leszek. Egész álló este, és csak téged foglal kényeztetni.

- Zlatan, tudom, hogy én mentem bele ebbe az útba, de már egyre nehezebb nélküled.

- Nekem is Lili, viszont ha lelépek, a fiúk körbe röhögnek. Szerelmem ne legyél féltékeny, és ne nézz több képet, megígéred?

- Nem tudom megígérni Zlatan. - Szipogta engem pedig elfogott a bűntudat. Főleg mikor a vízben történt események villantak be. - Nem tudom megígérni, mert látnom kell hol vagy, és kivel.

- Lili figyelj, az a lány... Nicole, csak egy rajongó, aki abba a bárba dolgozik ahol bulizni voltunk. Hozott nekem egy koktélt és elbeszélgettünk, majd kért egy autógrammot, és egy fotót. Ezeket én teljesítettem, majd.... ennyi. - Zártam le gyorsan, hiszen a vízben történtekről nem akartam, hogy tudomást szerezzen.

- Ugye nem csináltál butaságot?

- Nem szívem, bízz bennem!

- Rendben Zlatan. Nagyon- nagyon szeretlek, és vigyázz magadra.

- Te is kicsim, és este még felhívlak. - Szóltam, majd lerakva a telefont háttal az ágyra dőltem, és igazán szarul éreztem magam. Hatalmas bűntudat lett úrrá rajtam, és egy utolsó bunkónak éreztem magam. Főleg ahogy eszembe jutott Lili sírós hangja. De miért vagyok ilyen? Miért kellett megkívánnom azt a lányt? Hiszen semmi olyan nincs benne, ami a többi itt lévő pláza macába ne találnék meg. Mégis akkor miért izgatott fel ennyire? Gondolatmenetemből ajtó kopogás rángatott vissza, majd miután kiszóltam Brazil barátom, Maxwell mosolygós arca jelent meg előttem.

- Jó reggelt haver! - Köszönt nekem. - Kialudtad a tegnapi napot?

- Igen, épp most beszéltem Lilivel. - Osztottam meg vele.

- Hogy van?

- Nem igazán jól, főleg, hogy látta a tegnapi képeket amiken Nicole és a barátnői fognak körbe.

- Ki a fene az a Nicole? - Nézett rám tudatlanul, majd nagyot sóhajtva emlékeztettem őt a tegnapi lányra. - Jaa az a fekete hajú, akit majdnem megfektettél a vízbe?

- Igen, de hidd el, nem vagyok rá büszke. - Mondtam, és kitöltöttem magamnak egy jó hideg vizet.

- Egy hülye vagy Zlatan! - Tolt le és ez a szigorú hangsúly meglepett tőle. - Mi a jó francot kellett neked ezt csinálni?

- Semmi nem történt Max'....

- Azért nem nevezném semminek azt, hogy egy nővel ölelkeztél, akin csak egy bugyi volt.

- Fogalmam sincs miért csináltam. Lehet a vodka.

- Nem foghatod az italra! Nézd, az a lány tényleg szép volt, de látszott a szemébe, hogy bárkivel elmenne egy körre, de neked akkor is nemet kellett volna mondani, már akkor, mikor levette a ruháját!

- Sajnálom, még jó, hogy Lili arról nem tud. Már a képek miatt is kiakadt.

- Mi van, ha egy lesifotós lekapott a parton?

- Abba inkább nem akarok belegondolni, mert tuti szakítana velem. - Húztam le a vizet, ami jól esett és fejfájásomon is enyhített kicsit.

- Igaza is lenne. Nem értem, ha elvileg szereted őt, akkor miért kellenek ilyenek?

- A sérülésem óta szinte csak negatív kritikát kaptam, és azt, hogy már öreg vagyok. De itt ez a sok lány mind rácáfolt ezekre. Velem akartak lenni, mert jó pasi vagyok, és...

- Mert te vagy Ibrahimovic! Azért akarnak veled lenni, mert híres vagy. Szerinted én nem kaptam ajánlatokat? De én tudom, hogy otthon van a feleségem, és otthon vannak a gyerekeim, akikkel nem tehetem meg, hogy fájdalmat okozok nekik! Hűséget fogadtam Guilianak és soha nem szegném meg. Jó persze tudom, hogy ti még nem házasodtatok össze, de gyereketek lesz, ami már egy kapocs, és egy fontos pont az életetekbe.

- Annyira szarul érzem most magam. - Ültem vissza az ágyra, és kezeimet az arcomba temettem.

- Megérdemled! - Vetette oda, és tudtam teljesen igaza van. - Nézd Ibra, nem tudom milyen a magánéletetek, de úgy tudtam megvagytok. Lili szeret téged, és ahogy láttam te is odáig vagy érte. Ne akard ezt a kapcsolatot tönkre tenni egy olyan dolog miatt, amit úgyis megbánnál.

- Rendben van a magánéletünk, és az ágybeli dolgok is működnek. Sőt mióta megkérdeztem az orvostól, hogy terhesen lehet- e Lili sokkal odaadóbb volt.

- Lili nagyon jó fej, hogy elengedett egy ilyen hosszú útra, és ez azt bizonyítja, hogy bízik benned.

- Igen, ez igaz. Ő teljes mértékben bízik bennem és a hűségembe.

- Nem játszatod el ezt a bizalmat Ibra! Én alig ismerem Lilit, de amit láttam benne, és beszéltem vele, abból lejött, hogy mennyire szeret téged, és mennyire komolyan gondolja a kapcsolatotokat. Látod miattad még gyereket is vállalt, és ha úgy vesszük teljesen feladta az álmait. Miattad!

- Igen, ez így van. A kapcsolatunk mindig arról szólt, hogy az én érdekeimet néztük, és ő, ha haragudott is, elfogadta. Akár a PSG-ről akár az MU.-ról legyen szó.

- Még három napot leszünk itt, és szeretném, ha addig viselkednél, és nem csinálnál olyat, amiből bajod származna.

- Mondd, te hogy tudsz ilyen hűséges maradni?  - Néztem fel rá szomorúan, mire Maxwell felnevetett, majd így szólt:

- Mert szeretem a feleségem, és a gyerekeimet is.

- Én is szeretem Lilit, de mégis...

- Mert még nem vagy erős jellem, de ez tanulható, és az, hogy leállítottad magad már egy előrelépés.

- Lehet, jobb lenne, ha hazamennék, még ma este. Szerinted?

- Tedd, amit akarsz. - Vont vállat, én pedig pakolni kezdtem a bőröndömbe, de szinte még csak pár ruhát raktam el, mikor Marco jött be a szobába nagy hanggal és széles mosollyal az arcán.

- Jó reggel srácok!! Örülök, hogy felébredtetek, mert mára olyan programot szerveztem, amitől eldobjátok az agyatokat. Sőőőtt este jönnek a meglepetés lányok.

- Neked is jó reggelt. Kialudtad magad? - Fordult felé Maxwell.

- Igen, bár őszintén megvallva nem sokat aludtam. Az a vörös csaj nagyon odatette magát. - Kacsintott, majd kicsit komolyabb hangsúlyra váltott mikor meglátta bőröndömet. - Ez meg mi? Hova pakolsz Zlatan?

- Hazamegyek!

- De hát még van három nap, amit kikell használni, és ma este..

- Marco nem érdekel. Jól éreztem magam, de már hiányzik Lili.

- Ugyan már Zlatan, már csak pár nap! Azt még a csajod is kibírja, és te is. Ma estét nem hagyhatod ki, hiszen direkt neked szerveztem be egy csajt.

- Mondd nem hallottad mit mondtam? - Fordultam felé. - Hazamegyek!

- Csak nem a tegnap este változtatta meg a véleményedet? - Érdeklődött én pedig bólintottam.

- Nem akarom, hogy ez újra előforduljon, mert lehet, akkor már nem tudok nemmel felelni.

- .. és akkor mi lesz?

- Mondd te mióta lettél ilyen? - Néztem rá mérgesen. - Neked is van feleséged, és egy fiad, akit úgy tudtam szeretsz.

- Persze, hogy szeretem Laurat és Tomassot is, de egy ideje a kapcsolatunk nem úgy alakul, ahogy normál pároknál szokás.

- Hogy érted ez? - Érdeklődött Maxwell és engem is kezdett érdekelni barátom kicsapongó viselkedésének oka.

- Mikor a fiam megszületett minden tökéletes volt. Laura újra kivirágzott és gyönyörűbb volt, mint bármikor, de valahogy már nem tudtuk egymásnak azt adni, ami kéne. Én is sokat voltam távol, és Laura gondolatai is szinte csak Tommy körül keringtek. Aztán mikor végre együtt voltunk rájöttünk, hogy szeretjük még egymást, de már másképp, és szükségünk van változatosságra, hogy felpezsdítsük a dolgokat. Így jöttek a képbe más emberek. Ha értitek, mire gondolok.

- Más párokkal együtt? - Néztem rá és nagyon furcsálltam, hogy haveromról ilyenek derülnek ki.

- Ugyan dehogy is! - Tagadta gyorsan. - Nem más párokkal, hanem másokkal. Laura más férfival én pedig más lányokkal.

- Vagyis mindketten félreléphettek? - Érdeklődött Max' akiről tudtam sosem menne bele egy ilyen kapcsolatba.

- Igen, így van. Ezt hívják nyitott kapcsolatnak, ahol az a szabály, hogy addig mehetünk el, amíg csak szex van, és semmi érzelem. Hiszen még szeretem a feleségemet, és ő is szeret engem. De ha az ember minden nap hamburgert eszik, előbb- utóbb rákíván a pizzára is.

- Megáll az eszem. - Meredtem magam elé, és hiába is értettem Marco érveit nem tudtam egyetérteni vele.

- Akkor meg miért akadsz ki, ha a sajtó lehozza a képeidet, amin más lányokkal vagy együtt?

- Mert a rajongóim példás családapának tartanak, és nem törthetem össze ezt a képet magamról.

- Mondtam már, hogy nem vagy semmi? - Nevettem fel, és újra nekiálltam a pakolásnak, de olasz barátom újra leállított.

- Zlatan kérlek, csak ma este maradj még!

- Semmi kedvem, és tényleg hiányzik Lili.

- De ma direkt olyan csajok jönnek, akik csak miattad lesznek itt.

- Semmi kedvem hozzájuk! - Hárítottam tovább, és hiába nézte Maxwellre segítségül barátom csak némán figyelte beszélgetésünket.  - Nem akarok még egy ilyen estét, mint a tegnapi.

- Erre pedig az a megoldás, hogy gyáva módon lelécelsz?

- Lehet, gyáva vagyok, de nem csapodár!

- Nézd, ezek a lányok tényleg csak miattad jönnének, de nem olyan értelembe. Ők rendesek és nem cicababák. Azért jönnek, mert igazi rajongók. Csalódást akarnál okozni nekik?

- Nem, de...

- Akkor?

- De ugye nincs benne semmi trükk? - Néztem mélyen kék szemeibe.

- Semmi, csak tisztességes, kedves lányok, és ha akarod, felőlem már holnap reggel indulhatsz.

- Jó. - Sóhajtottam fel megadóan, mire Marco eleresztett egy hatalmas mosolyt, majd hálálkodva kiment Brazil barátom pedig követte. Gyorsan letusoltam, majd együtt elmentünk kajálni és egész estig a hotel medencéjében töltöttük a napot. Hét óra felé, pedig Marco egy limuzint küldött a repülőtérre a lányokért, én pedig készülődni indultam. Úgy terveztük, hogy megint lemegyünk az egyik szórakozóhelyre, de megígértettem a fiúkkal, hogy véletlenül se megyünk oda, ahol újra összefuthatnék Nicole-lal. Mivel elég meleg volt, csak egy vajszínű rövidnadrágot, és egy világos vászon inget kaptam magamra, majd újra felhívtam szerelmemet, hogy egy pár szót beszéljek vele. Szerencsére Lili hangja már sokkal kedvesebben csengett, mint reggel, és így nekem is könnyebb volt a lelkem. Nyolc körül pedig jobbnak láttam, ha elindulok barátaim szobája felé, ahol pár pohárral megalapoztuk a hangulatot. Az idehívott lányokkal Marco a szórakozó helyre beszélte meg a találkozót, amire mi taxival érkeztünk. A hangulat már kintről fantasztikusnak bizonyult, majd mikor bementünk barátaim azonnal a pult felé indultak.

- Merre vannak a lányaid? - Kérdeztem Marcotol.

- Lehet, már táncolnak. - Szólt miközben megérkeztek a megrendelt sörök. - Majd csak összeakadunk velük nyugi!

- Rendben. - Bólogattam. Úgy gondoltam ideje meglátogatni a mellékhelyiséget, és mikor kiléptem egy csapat lány lépett ki a szemközti női részlegből. Egy szőke lány mondatára lettem figyelmes, aki még a bent lévő barátnőjéhez szólt.

- Lola gyere már, Marco már tuti keres minket!

- Jövök már, csak kezet mosok. - Hallatszott bentről a sajnos túl ismerős hang, majd mikor kijött és találkozott a tekintetünk azonnal tudtam, hogy már az első géppel hazakellett volna mennem. Lola haja most sokkal rövidebb volt, mint mikor utoljára láttam, zöld szemeiből pedig a meglepetés tükröződött. Egy pár percig csak némán meredtünk egymásra, majd én törtem meg a csendet, cseppet sem kedves hangon.

- Te meg mi a francot keresel itt?

- Én is örülök neked. - Lépett közelebb és rám vetette csábító mosolyát.

- Hogy kerülsz ide azt kérdeztem?! - De ahelyett, hogy válaszolt volna barátnőjére nézett.

- Valeria egy pillanat és megyek. Addig kérlek, keresd meg Marcot és szólj, hogy itt vagyunk.

- Rendben. - Szólt a szőke lány és odébb állt, én pedig idegesen megragadtam Lola karját és magam felé fordítottam.

- Mit keresel itt??!!!

- Au, ez fáj! Engedj el! - Kérlelt, és én engedtem neki. - Marco hívott ide, én pedig elfogadtam a megívást. Főleg, hogy te is itt vagy! - Kezdte búgó hangon. - Egy ilyen bulit pedig nem hagyhattam ki.

- Mi van a gyerekeddel?

- Örökbe adtam, szóval szabad vagyok.

- Örökbe adtad? De akkor minek kellett az a sok pénz? - Háborodtam fel, és egyre mérgesebb lettem.

- Szerinted mennyibe kerül az orvosi egyetem?

- Átvágtál!

- Te is, szóval kvittek vagyunk. Azt hiszed, eltűröm, hogy megaláztál a médiában? Bár, már megbocsájtottam, és ha szeretnéd, megünnepelhetnénk. Úgy hallottam nincs itt a barátnőd.

- Takarodj a közelemből!

- Jaj Zlatan miért vagy ilyen bunkó? Úgy csinálsz, mintha én lennék az oka a dolgoknak.

- Amik már megoldódtak, és nem akarom, hogy tönkre tedd világos? Nem is értem Marconak miért kellett idehívnod téged!

- Zlatan igaz, hogy Marco hívott ide, de ha szeretnéd, veled megyek...el. - Búgta lágy hangon.

- Felejtsd el!  - Teremtettem le és már épp menni készültem mikor utánam szólt.

- Tudod furcsa, hogy otthon van a terhes barátnőd, te meg csak így itt bulizgatsz. Csak nem, hogy meguntad?

- Soha nem unom meg Lilit.

- Pedig két hét nem kis idő, és addig bármi történhet egy állapotos nővel.

- Lili jól van, és elengedett.

- Elengedett? - Nevetett fel. - Engedélyt kellett kérni, hogy jöjj? Ez elég vicces nem gondolod? A nagy, erős Zlatannak beszabályozza az életét egy nő.

- Ez nem igaz! Lili nem szabályoz be, csupán csak...

- Nekem nem kell magyarázkodnod édes! - Simította meg az arcom. - Bent találkozunk.  - Szólt majd elindult a táncparkett felé, én pedig mérgesen Márko felé indultam.

- Mondd, hogy tehetted ezt? - Szegeztem neki a kérdést.

- Miről beszélsz?

- Lolitáról! Hogy képzelted, hogy a tudtom nélkül idehívod? Azonnal hazamegyek.

- Higgadj már le Zlatan! Igen itt van, és igaz nem szóltam róla, pont ezért. Viszont a többi lány, aki vele jött teljesen más.

- Nem érdekel! Becsaptál!

- Jó bocsi, de ne haragudj rám!

- Ne haragudjak?

- Figyelj, most legalább tesztelheted magad.

- Miről beszélsz? - Húztam fel a szemöldököm.

- Az ellenállásról. - Mondta és én azonnal megértettem mire gondol. - Lazulj le Ibra. Élvezd a bulit és igyál még pár sört. Én léptem táncolni. - Szólt majd Maxwellel együtt otthagyott minket és a parkett felé vette az irányt. Sokáig tanakodtam mi legyen, de mivel a többi lány tényleg más volt, úgy döntöttem maradok. Persze arra vigyáztam, hogy ha készült is rólunk fotó még véletlenül se legyen kompromittáló Lolát pedig igyekeztem kerülni. Szerencsére ez jól ment, bár voltak próbálkozásai, de mindegyiket sikeresen hárítottam, és egy remek estét zártunk, de mikor már hazafelé indultunk Lola utánam szaladt.

- Zlatan várj! – Hallottam hangját.

- Mit akarsz? – Kérdeztem és magamba morogtam, hogy a taxi még nem ért oda.

- Csak bocsánatot akarok kérni. Nem akarom, hogy úgy gondolj rám, mint egy rossz életű nőre.

- Pedig pont így gondolom.

- Tudom, hogy akkor este hibáztam, de te se mondtad, hogy van barátnőd. Mégis honnan tudhattam volna? Semmit nem tudtam rólad, csak a barátnőim magyarázták teli a fejem, én pedig boldog voltam, hogy veled lehetek. Beléd szerettem, és azt gondoltam lehetne köztünk komoly dolog. Tudom, persze, hogy erre esélyem sincsen, de nem akarom, hogy haragudj rám. Tisztában vagyok azzal is, hogy a pénzről is hazudtam, de tényleg kellett az egyetemhez, és Marcoval is megbeszéltük, hogy örökbe adhatom a lányom. Egy olyan családhoz került, akik szeretik, és már régóta vágynak egy gyerekre, én pedig arra vágyok, hogy híres sebész váljon belőlem. Rengeteget tanulok, és ha hiszed, ha nem komoly nő vagyok.

- Lola nem kell ezeket elmondanod nekem! – Szóltam, de ő folytatta.

- Az elmúlt fél év alatt csak arra törekedtem, hogy elfelejtselek téged! De ez nem megy, mert még mindig annyira szeretlek! – Mondta és zöld szemeiből kibuggyantak a könnyek. – Látom a képeidet, és ez borzalmas. Elmenekültem Manchesterből, de a szívemből nem tudlak kitörölni. Szóval csak annyit kérek, hogy a két napba, míg itt vagyok, még egyszer add meg nekem azt amit akkor este, és örökre elfelejtjük egymást. Soha nem foglak keresni, és soha nem fogok beszélni senkinek! Megígérem.

- Még mit nem Lola?! Tudom, hogy átvágnál!

- Nem, megígérem! – Fogta meg a kezem, de én tudtam, nem fogok engedni a könnyeinek.

- Soha nem akarlak látni többet! – Néztem mérgesen a szemébe, és mikor megjött a taxi még utána szóltam. – Keress mást és légy boldog! – Majd beültünk a taxiba, én pedig felhívtam a magángépem, és Manchester felé vettem az irányt.

Lili: Reggel finom illatokra ébredtem, majd egy gyors tisztálkodás után lesiettem a lépcsőn. Lent Stephan mosolygós arcát pillantottam meg, aki éppen a tányérokat pakolta az asztalra. Amióta Kitti és Zlatan elment barátom folyamatosan mellettem van, és bár iszonyúan hiányzik a focistám, de az, hogy nem vagyok egyedül, megnyugvással tölt el.

- Jó reggel Lili! Hogy aludtál?

- Nem igazán találom már azt a pózt, amibe jól tudnék. - Osztottam meg vele, ahogy leültem az asztalhoz. Barátom frissen facsart narancslét, pirítóst és egy kis péksüteményt rakott elém.

- Köszönöm, de igazán nem kellett volna ez a sok minden.

- Ugyan, ez csak reggeli. - Mondta, de biztos voltam benne, hogy ő is tudja, hogy rengeteget segít nekem. Mint a házimunkába, mint pedig a baba körüli dolgaimba.

- Jobban vagy már? - Érdeklődött és tudtam a Zlatannal lefolytatott beszélgetésemre gondol.

- Igen, csak, kicsit rosszul érintett ez a tegnapi dolog. De Zlatan este is felhívott, és újra megbeszéltem vele mindent.

- Akkor jó, de ugye ma már nem fogsz több képet nézni?

- Nem. - Ráztam meg a fejem miközben kitöltöttem a narancslevemet és egy jókora vajréteggel kentem meg a pirítósom. - Talán csak még ma.

- Lili, nem ezt beszéltétek meg Zlatannal! - Tolt le.

- Igen, de tegnap este is bulizni ment, és kíváncsi vagyok kivel fotózkodott.

- Semmi értelme, mert, ezek nem jelentenek semmit. Szerinted nekem a nyár elején mennyi lehetőségem lett volna rá, hogy ágyba vigyek valakit? 

- Te pedig sorra kihasználtad mindet! - Mondtam, mire arca vörösbe borult. Tudtam, hogy igazam van.

- Lehet, de én szabad vagyok, mint a madár. - Tárta szét karját.

- Nem beszéltél Kittivel? 

- Nem igazán, és kicsit hiányzik, de úgy gondolom, még szükségem van egy kis időre.

- Te tudod, de biztos vagyok benne, hogy Kitti várja a hívásodat. - Álltam fel, majd azonnal a hasamhoz kaptam amit Stephan is észre vett. 

- Mi a baj? 

- Semmi, csak megmozdult az én drágaságom. Köszönöm a reggelit, nagyon finom volt. Felmegyek egy kicsit pakolászni. 

- Rendben, én meg elpakolok, és lehet, beugrok a medencébe. 

- Jó, akkor én felmegyek. - Szóltam és ígéretemmel ellentétben kinyitottam a laptopom és kíváncsian nyitottam meg az Instagrammomat. Volt pár nagyon jó oldal ahonnan azonnal értesülhettem a legújabb és legjobb képekről Zlatannal kapcsolatban. Persze fogalmam sem volt róla ezek a rajongók honnan szerzik a képeket, de igazából nem is érdekelt. Mikor pedig a szívecskéket, vagy a hozzászólásokat olvastam büszkeséggel töltött el a tudat, hogy míg ezek a lányok csak álmodozhatnak Zlatanról, én pár napon belül magamhoz ölelhetem, és megcsókolhatom őt. Az oldalak beírása után, pedig arcom nagy mosolyra húzódott, hiszen szerelmemről újabb képeket fedeztem fel, amelyeken őrületesen jól nézett ki. Vajszínű nadrágja és fehér vászon inge igazán jól állt rajta, és úgy láttam tekintete is józan. A lányok sem lógnak annyira a nyakába, mint a múltkoriak. Ahogy azonban egyre több képet néztem a háttérbe egy ismerős lányt láttam meg, és mikor felismertem, a szívem is kihagyott egy ütemet. Bár a haja rövidebb volt, mint ahogy én tudtam, biztos voltam benne, hogy az a nő nem lehet más, mint Lolita. Szívem egyre hevesebben kezdett verni, hiszen a Spanyol lány egyre több képen bukkant fel a háttérbe. Agyamat elöntötte a köd, majd a gépemmel a kezembe azonnal leindultam a lépcsőn, is kiviharzottam a medencéhez, amiben Stephan rótta a hosszokat.

- Stephan ezt nézd! - Kiabáltam mire olasz barátom kiugrott a vízből.

- Mi a baj Lili? 

- Ezt nézd! - Mondtam újra, és szemem elöntötték a könnyek. - Nézd!! 

- Mit kéne néznem? Zlatan teljesen normálisan áll és...

- Nem azt te hülye, hanem ott a háttérbe a lányt..... majd ezen a képen is... és ezen is. - Kattintottam tovább a fotókat. - Együtt bulizott Lolával!! Egy helyen!!!! 

- Lili nyugodj meg, jó! 

- HOGY NYUGODHATNÉK MEG??? Zlatan azzal a nővel volt egy helyen, akivel megcsalt!!! Együtt voltak és...

- Héééé, Lolitának nem is ilyen volt a haja és...

- Tudom, hogy ő az! Tudom!! - Zokogtam, és arcom Stephan meztelen, vizes mellkasára hajtottam. 

- Nyugodj meg kérlek! - Simogatta hajam. - Ebből még semmit sem kell kikövetkeztetni, hiszen nincsenek róluk közös képek. 

- Lehet, direkt, de amikor nem fotózták őket akkor... akkor.. 

- Ne gondolj már ilyenre kérlek! Biztos vagyok benne, hogy nem tenne ilyet még egyszer.

- Nem bírnám ki újra! - Mondtam és eszembe jutott, hogy azonnal felhívom, és elküldöm a búsba, de annyira zokogtam a képek okozta fájdalmam miatt, hogy képtelen lettem volna beszélni vele. 

- Lili nyugodj meg, mert ez nem tesz neked jót, és a babának se.

- Hogy tehette ezt?? HOGY???? - Kérdeztem, és már szinte őrjöngtem. Majd egyszer csak egy hatalmas fájdalmat éreztem a hasamba, majd megtántorodva az ott lévő kisasztalba kapaszkodtam.

- Mi a baj Lili? - Ugrott fel Stephan. 

- A hasam iszonyúan fáj!!! - Kaptam oda.

- Ülj le és igyál egy pohár vizet. - Segített barátom, majd kitöltött a magának kihozott vízből egy kicsit. - Tessék jót fog tenni. - Nyújtotta nekem a poharat és a hűs víz tényleg jót tett. - Jobban vagy? 

- Igen... azt hiszem, de ez.... - kezdtem és ekkor végigfolyt valami a lábam között, a hasamba pedig iszonyú fájdalom állt be. Ijedten néztem Stephanra, aki szinte semmit nem vett észre ebből.

- Stephan elfolyt a magzatvizem! 

- Lili ne szórakozz már, milyen magzatvíz? - Nevetett fel, de én azonnal ideges lettem. 

-  Nem fogod fel, te idióta! Jön a baba!