Sziasztok!!
Nem akarom annyira elhúzni ezt az esküvős részt, de annyi gondolatom támadt, hogy írtam egy másik részt még gyorsan előtte és csak írtam és írtam és már a 7. oldalnál járok. NEM FURA?? :). De holnap már jön AAAA NAGY NAP.... :).
Sok puszi. Andrea :).
Csütörtök reggel nagy bőröndökkel felszerelkezve indultam
útnak a Rómától két órára lévő helyszínre ahol az esküvői helyszínek a hotel és kastély volt. A nap melegen sütött én pedig nagyon élveztem az utat, hogy a
lehúzott ablakon csak száll a hajam. Nem gondolkodtam semmin, csak a vezetésre
és a rádióba elhangzott zenékre koncentráltam. Nem álltam meg pihenni így a
saccolt idő előtt értem a helyszínre. A kastélytól nem messze volt a hotel ahol
Helénáék a vendégeiket szállásolták el. Úgy döntöttem először oda megyek
és ott utána nézek minden előkészületnek. A recepciós egy fiatal harminc
körüli, vakítóan kék szemű fiatal férfi volt aki nagy széles mosollyal fogadott
és mikor bemutatkoztunk egymásnak leesett, hogy végig vele voltam telefos kapcsolatba. Átnéztünk vele mindent és megnyugtatott, hogy minden a legnagyobb
rendben lesz. Boldog voltam és azonnal írtam barátnőmnek egy smst- hogy
megnyugodjon. Elfoglaltam a szobám aminek az ablakából csodálatos kilátás nyílt
a hotel kertjére és nem messze még a kastélyt is megpillantottam. Úgy voltam
vele jobb ha egy kicsit pihenek, hiszen eléggé korán keltem így benyomtam a
televíziót és kerestem valami sport csatornát, majd jólesően elterültem a puha
ágyon. Jóval dél környékén ébredtem fel így gyorsan összekaptam magam és
lesiettem az étterembe ahol rengeteg féle étel között lehetett választani.
Leültem az asztalomhoz és jóízűen falatoztam amikor egy ismerős hangot
hallottam a hátam mögül.
- Lili!! - Majd
megfordultam és Maxi mosolygó arcát pillantottam meg. – Lili!! Nekem volt
igazam anya!! – Kiabálta a kisfiú miközben felém szaladt.
- Szia picúr. – Köszöntem rá én is. Hihetetlen mennyire édes
ezzel a szőke göndör fürtös hajával és tekintetében mennyire az apja. – Hogy
vagy?
- Jól!! Nagyon jól, most jöttünk és megyünk fürödni!! –
Kiabálta nevetve és ekkor Alexandra is odaért. Hosszú fekete haja a hátát
verdeste, neon sárga ruhája pedig jól feszült karcsú alakján. Bezzeg rajtam
csak egy sort és egy pántos zöld felső volt.
- Szia Lili. – Köszönt és próbált mosolyt erőltetni az
arcára. Nem igazán lettünk jóba az elmúlt évek alatt és főleg az tett be, hogy
legutoljára úgy adta elő mintha Zlatan megcsalt volna vele. Úgy tudom szerelmem
alaposan elbeszélgetett vele és őt ismerve biztos nem finomkodva adta elő a
dolgokat.
- Szia Alexandra. – Mosolyogtam rá.
- Leülhetünk hozzád? – Nézett rám Maxi reménykedve, és én
nem tudtam mit is kéne felelnem. Imádtam ezt a kisfiút, de az anyját már
kevésbé.
- Drágám hagyd Lilit enni. – Szólt rá Alexandra, de Maxi
annyira édesen nézett, hogy végül igent mondtam és miután ők is rendeltek
helyet foglaltak mellettem. Kicsit kínos volt, de szerencsére a kisfiú
szövegelése átsegített minket ezen az ebéden. Szinte be nem állt a szája. Végig
a nyaralás, és a foci volt a téma. Mesélt nekem az óvodáról, a barátairól és
mindezt annyira édesen adta elő, hogy átfutott az agyamon, hogy nekem is kell
egy ilyen cuki gyerek. Lehetőleg ugyanattól az apától.
- Miért jöttetek ilyen korán? – Érdeklődtem mikor már a
desszertnél jártunk.
- Csak szerettem volna egy kicsit kiélvezni a helyet. Nem
sok szabadidőm van mostanában, és úgy gondoltam rám fér a pihenés. A gyerekek
számára is kiváló ez a hely, hiszen van játszó szoba, és..
- Ha gondolod, én nagyon szívesen vigyázok rá amíg te elmész
valamerre. – Ajánlottam fel és még magamat is megleptem ezzel a mondatommal.
- Köszönöm, de nem kell. Remélhetőleg már ma este jön az
apja is.
- Tessék? – Akadtam fent a mondatán. – Én úgy tudom, csak
szombaton…
- Még csak az kéne. Nem fog velem kibaszni, mikor világosan
elmondtam neki a dolgokat, és azt, hogy igenis van egy fia.
- Akkor ma jön ő is? – Tettem fel a kérdést mire Alexandra
hevesen bólogatott. – Nekem egy szóval sem mondta, csak a szombatot tudtam.
- Ó hát sajnálom. Én direkt ráparancsoltam, hogy vagy ma jön,
vagy maradjon, ahol van. Rohadtul elegem van már belőle, hogy egy pici
szabadidőm sincs magamra, és ezt nem azért mondom, hogy sajnáltassam magam vagy
ilyesmi, de egy ötéves gyerekkel a nyakamba még a randizás sem megy. Ő meg
össze-vissza röpköd Amerikába, mert annyira lefárasztotta a szezon. Nagyon vicces. –
Mondta gúnyosan és bár valamilyen szinten igazat adtam neki, de akkor sem
örültem, hogy nem fogja fel milyen fizikai terhelésnek volt kitéve Zlatan. Ebéd
után elvonultam a szobámba és Heléna szavain gondolkoztam. Nem tudtam mi lenne
a jó, és igazán tanácstalannak éreztem magam. Délután kezembe fogtam a kedvenc
könyvemet és kiültem a kertbe. Annyira jó volt az idő és végre elöntött a rég
nem érzett béke. Bőven sötétedett mikor újra bevonultam majd a vacsora után a
mosdó felé vettem az irányt. Már éppen végeztem volna mikor Alexandra és Maxi
hangját hallottam.
- Várj meg itt kicsim, mindjárt jövök.
- Átmehetek Lilihez? – Hallottam a kisfiú kérdését és úgy
határoztam addig ki sem megyek, még ők nem végeznek.
- Nem kicsim, nem mehetsz. Hagyd őt békén. – Szólt Alexandra
szigorúan mire Maxi csak szomorúan felsóhajtott.
- De miért nem? Apa mindig megengedi, hogy vele legyek.
- Apád más.
- Anya? Amikor a ti esküvőtök volt az is ilyen szép helyen
volt?
- Nem Maxi a miénk sokkal szebb volt.
- Manuel és Heléna is el fog válni? – Hallottam Maxi
kérdését és reménykedtem benne, hogy Alexandra értelmes választ ad neki.
- Nem kicsim ők nem fognak. Legalábbis nagyon remélem. –
Lépett ki fülkéjéből.
- De akkor ti miért nem vagytok együtt?
- Ez egy hosszú történet, és ha majd nagy leszel, akkor
megérted.
- De te még szereted apát ugye? – Tette fel a kérdést a kisfiú
és annyira kíváncsi voltam Alexandra válaszára.
- Igen drágám. Én még mindig nagyon szeretem az
édesapádat, de sajnos nem minden úgy történik, ahogy szeretnénk. Apa már Lilit szereti,
aki végső soron egy kedves lány, de….
- Mégsem ő az anyukám. Nem lehetne visszacsinálni ezt az
egészet?
- Hidd el én szeretném ezt a legjobbam drágám, de ez már elmúlt. Gyere, menjünk. – Ezután kiléptek
majd én is követtem őket. Nem gondoltam volna, hogy Alexandra még szereti Zlatant, hiszen mindig olyan durván beszélt róla, de úgy látszik a szíve
mélyén nagyon is odáig van még érte. Ezekkel a gondolatokkal a fejembe vonultam
be a szobámba, majd elhatároztam kihasználom az alkalmat és lemegyek az egyik pezsgőfürdőhöz,
ami a hotel wellness részlegébe volt. Mindegyik jakuzzi külön kabinba foglalt
helyet így nyugodtam tudtam élvezni a buborékokat. Nem tudtam mikor fog barátom
megérkezni és egy kicsit már aggódtam, hiszen bőven benne jártunk az estében.
Előkaptam a telefonomat, majd bepötyögtem egy gyors üzenetet. „ Beszélnünk kell. Kérlek, hívj fel, de ne
úgy ahogy szoktál” majd a küldés gombot megnyomva nyugtáztam, hogy sms-em
remélhetőleg célba ért. Szerettem volna átbeszélni azt, amit Heléna mondott
nekem, mert nem tudtam ő hogyan reagálna minderre. Csak bámultam a készülékemet,
ami továbbra is néma maradt. Beletörődve a sorsomba jobbnak láttam, ha nem
húzom, fel magam ezen csak próbálom kiélvezni ezt a pillanatot. Becsuktam a
szemem és gondolataim ezerfelé jártak mikor egy erős férfias hangot hallottam.
- Végre megtaláltalak. – Hallottam Zlatan hangját majd mikor
kinyitottam a szemem ott állt előttem egy szál fürdő alsóba. Barna szemei
kedvesen csillogtak rám nekem pedig hatalmasat dobbant a szívem a
megkönnyebbüléstől. – Én is csatlakozhatok? – Villantotta rám szexi mosolyát
amitől nem csak a víz miatt lett nedves a fürdő alsóm.
- Ez nem kérdés. – Ezután belépett mellém majd végre újra
éreztem puha ajkát, ami az enyémre tapadt.
- Miért nem mondta, hogy ma jössz? – Néztem bele mogyoró
szemeibe.
- Meglepetést akartam neked.
- Jaj persze.
–Fordítottam hátat neki és kezeimet kilógattam a pezsgőfürdő oldalán.
- Komolyan, hidd el, és ez be is vált. – Jött közelebb
hozzám majd átkarolta derekam. – Amúgy meg mi ez üzenet?
- Eléggé komoly dologról szeretnék veled beszélni. – Kezdtem
és nem mertem a szemébe nézni, mert féltem nem tudom végig mondani.
- Miről van szó? – Érdeklődött majd elmeséltem neki amiket
Heléna mondott majd mikor befejeztem Zlatan felháborodottan csak ez vágta rá.
- Megmondtam, hogy foglalkozzon a saját kapcsolatával. Én is
elfogadtam, hogy ezzel a kis..
- Scsss. – Intettem
le még mielőtt más is meghallja, miket mondd Manuelre.
- Lili a húgom azt sem tudja miket beszél. Te semmiben nem
akadályozol meg, sőt az, hogy vagy nekem sokkal jobban motivál, mert így nem
csak magamnak akarok bizonyítani hanem neked is és az, hogy szakíts velem
egyenesen nevetséges.
- Örülök, hogy így gondolod, de tényleg nem akarlak
hátráltatni, mert…
- Sosem hátráltatsz, hiszen nem akadályozod a munkám. Nem
háborodsz fel ha edzésre megyek és nem akadsz ki ha egy elvesztett meccsem után
nem vagyok túl kedves veled, holott Alexandra még abba is beleszólt ha elmentem
az edzőterembe.
- Én nem tennék ilyet. Ez a munkád és azért vagy ennyire
szexi, mert sokat teszel érte. – Mértem fel újra a látványt.
- Ne haragudj, hogy újra csak keveset telefonáltam neked. –
Nézett rám és szemeiből kiolvastam, hogy tényleg sajnálja, ami történt, de
azért adtam a sértődöttet és újra hátat fordítottam neki.
- Naaa ne már Lili. – Húzott közel magához majd éreztem,
hogy kioldja a fürdő ruhám zsinórját.
- Mit csinálsz? – Kaptam magam elé, hogy megakadályozzam,
hogy a ruhadarab a vízbe kössön ki.
- Szerintem tudod, mit szeretnék. – Hallottam vágytól fűtött
hangját.
- De itt megláthatnak. Mi van ha valaki észre vesz? –
Suttogtam a fülébe.
- Az benne az izgalmas. Még sosem csináltad nyilvános
helyen? Mellesleg lehet, hogy a többi kabinba is éppen szexelnek. – Szólt én
pedig felnevettem a feltételezésen.
- Mondjuk ez a legeldugottabb rész, szóval ki tudja mik
történtek már itt. – Méláztam el miközben elvettem a kezem így a melleim
teljesen fedetlenül voltak a vízbe.
- De kurva jól nézel ki. – Nézett végig rajtam majd
gyengéden kényeztetni kezdte a melleimet, miközben ujjai a fürdő bugyim alá
vándoroltak és bejutottak forró nyílásomba, amitől a szívverésem extra
gyorsasággal kezdett verni.
- Ez tetszik? - Nézett mélyen a szemembe én pedig magamhoz
húztam és vadul megcsókoltam. Lekapta az alsóját, és magába húzott. Szinte felnyársalt
erős férfiasságára, amitől felnyögtem. A gyönyör hullámokba tört rám mikor
kintről kiabálást hallottunk.
- Apa!!!!! APA!! – Hallottuk Maxi hangját, mire ő sokkal
gyorsabban mozgott bennem én pedig sokkal jobban szorítottam magamhoz, de a
hanghoz tartozó kisfiú egyre közeledett felénk.
- Ne… - Túrtam bele a hajába mikor éreztem, hogy távolodik és kezd kicsusszanni belőlem. Már nem voltam messze a gyönyörtől így szinte
testi fájdalmat éreztem mikor elváltunk egymástól.
- Majd később folytatjuk. – Nézett rám, de a tekintete még
mindig tüzes volt. Éppen felbírtam kapni a felsőmet mielőtt Maxi odaért, akit
Alexandra követett.
- Bocsánat nem bírtam megállítani. – Szólt oda nekünk és
nyilván levette a helyzetet, mert mellkasom még mindig fel-le járt a heves
levegő vételtől és Zlatan is az alsójával bíbelődött.
- Semmi baj. Hogy vagy fiam?
- Jól, idejöhetek hozzátok? – Kérdezte csillogó szemmel a
kisfiú.
- Maxi lehet, hogy most nem alkalmas. - Hallottam Alexandra hangját aki lenéző pillantással nézett ránk.
- Miért?? Te is gyere anya. – Húzta a kisfiú befelé anyját,
akin vadonatúj piros fürdőruha volt.
- Maxi mi nem is ide indultunk. – Szólt rá és megfogta a
kicsi kezét.
- Jó, de kérlek anya!! Kérek!!!
- Engem nem zavar, elvégre elférünk. –Mondta Zlatan én pedig
mérges lettem. Nem hiszem el, hogy ezt csinálja ahelyett, hogy elküldené őket a
jó fenébe és minél előbb folytatnák, amit Maxi megzavart, hiszen testem még
mindig az események hatása alatt állt. Alexandra először úgy tett mint aki nem
akarna beszállni de aztán ő is elmerül a vízbe. Maxi pedig közöttük foglalt
helyet. Olyanok voltak mint egy tökéletes család, ahonnan csak én lógtam ki.
- Akkor mégsem te hozod az édesanyádat. – Szólt Alexandra és
ahogy Zlatanra nézett már rájöttem mennyire komolyan gondolja azokat amiket a
mosdóba mondott a fiának.
- Nem, repülővel jön Pénteken este, de majd kimegyek elé.
- Oké, már jó rég nem láttam.
- Én sem olyan sokat találkozok, vele amennyit szeretnék, de
hát a meló, meg…
- Meló? – Nevettem fel. – Meg Amerikai kiruccanás.
- Igen ez is igaz, de olyan sok helyre hívtak. Szerencsére
eléggé sok a barátom Amerikába.
- Tudom, hiszen ismerem őket. – Mosolygott rá Alexandra
negédesen én pedig jobbnak láttam ha kiszállok még mielőtt megtépem ezt a nőt.
Felmentem a szobámba és miután lefürödtem bebújtam a pihe-puha ágyamba és
bekapcsoltam a televíziót. Már félálomba voltam mikor kopogást hallottam az
ajtómon. Kikászálódtam az ágyamból és Zlatant pillantottam meg amint picit
vizes hajjal, törölközővel a nyakán állt az ajtóm előtt.
- Bejöhetek? – Nézett rám cuki szemekkel, aminek nem tudtam
ellenállni így hát beinvitáltam magamhoz.
- Már majdnem aludtam. – Osztottam meg vele az információt,
és ő se szó se beszéd kikapcsolta a televíziót és bevonult a fürdőbe.
- Te meg mit csinálsz? – Érdeklődtem felháborodottan.
- Csak letusolok. Csatlakozol? – Villantotta rám édes
mosolyát és máskor talán azonnal igent mondtam volna, de most nem tettem hanem
inkább visszabújtam az ágyamba. Pár perc múlva Zlatan is csatlakozott és
szorosan magához ölelt.
- Kérlek, Lili ne legyél ilyen. Vele is kell beszélgetnem,
elvégre Maxi anyukája és…
- Még mindig szerelmes beléd. – Néztem rá.
- Ez nem igaz, van egy pasi aki bejön neki. Tudod meséltem,
hogy találkozgat mással is.
- Nem hiszem. – Vágtam rá.
- Amúgy meg nem érdekel, mert nekem csak te számítasz. –
Csókolt meg majd fölém kerekedett és lefogta a kezem. Újra megláttam szemébe a
tüzet és az én alsó felemben is megmozdult valami. Nyelve feltérképezte az
egész testem, majd a legintimebb részemhez ért amit először csak óvatosan majd
egyre hevesebben kezdett izgatni amitől úgy éreztem az egész testem felrobban.
Hangos nyögésekkel adtam tudtára mennyire jó amit csinál amitől csak még
hevesebb lett és az újait is bevette a kényeztetésbe. Beletúrtam hosszú hajába
és szememet becsukva hagytam, hogy magával ragadjon a gyönyör. Amikor megérezte,
hogy végeztem újra fölém hajolt és a fülembe suttogta:
- Egyszerűen imádlak kicsim.
- Én is. – Simítottam ki arcából egy tincset. – De neked
most…
- Semmi baj. A lényeg te vagy.
- Nem fogod ennyivel megúszni – Néztem rá és kezeimet a
férfiassága felé vezettem.
- Inkább ne. – Állított le, hiszen tudta ez nem az én
asztalom. – Lesz még rá lehetőségünk szerelmem.
- Rendben. Nagyon szeretlek. – Hajtottam mellkasára a fejem.
- Én is téged. – Mondta majd egy csók után elaludtunk.
Pénteken Zlatannal és Maxival feltérképeztük a kastélyt és örültem, hogy ott is
rendben találhattunk mindent. Sajnos a főbb szobákba nem lehetett bemenni,
hiszen a kastély több századra visszanyúló értékeket rejtett, ezért a ceremónia
és az utána lévő fogadás is a kertben zajlott, de még így is tudtam, hogy
Manuelnek jó mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy ezt ki perkálja.
- Nagyon szép hely! – Mondtam Zlatannak amikor kézen fogva
sétáltunk a kertben ahol már több fős személyzet állítgatta a sátrat. Maxi
boldogan szaladgált körülöttünk, de szerencsére nem zavarta meg a
beszélgetésünket.
- Nekem is tetszik. A tesóm mindig is ilyen kertes,
kastélyos esküvőről álmodozott.
- Szerencsére megtalálta azt az embert, aki valóra váltotta
az álmait.
- Igen, és remélem, sokáig együtt lesznek.
- Én is, hiszen megérdemli a boldogságot és ezt a csodaszép
esküvőt. Minden lánynak jár, hogy egyszer királylánynak érezze magát.
- Neked is járna. – Fordított maga felé és a kezemre nézett
ahol a gyűrűnek kellett volna lennie. A karkötőt felraktam, de a gyűrűt
biztonsági okok miatt levettem mielőtt a pezsgő fürdőbe mentem volna. – De te
eldobod magadtól ezt az élményt.
- Zlatan ezt már ezerszer megbeszéltük. – Forgattam meg
szemeimet.
- De miért? Talán nem vagyok elég jó? Mondd, mit csináljak,
hogy elfogadd az ajánlatomat? – Tárta szét a kezét és szemei szomorúan
pillantottak le rám.
- Semmit nem kell változtatnod magadon édesem. Itt nem veled
van baj, hanem velem. Hidd el nekem ez nem menne. Ha biztosan tudnám, hogy
együtt leszünk akkor…
- Lili el kell mennem Manchesterbe, de ezt nem a
kapcsolatunk végét jelentené, és ha hozzám jönnél még az idény előtt akkor…
- Akkor mi? Ide köt a szerződésem, és nem tehetem meg azt
Paolóval, hogy felmondok. Annyi mindent köszönhetek ennek az újságnak Zlatan.
Rengeteg olyan embert ismertem meg akikkel azelőtt csak álmodoztam, hogy együtt
dolgozhatok. Olyan helyekre juthattam el amire soha előtte, lásd az Európa
Bajnokság. Ez a munka az életem, ahogy neked is a foci, és mindent meg fogok
tenni, hogy a legjobb legyek. – Néztem rá és újra eszembe jutott, amit barátnőm
mondott. – Tényleg jobb lenne, ha szakítanánk.
- MI? – Kerekedett ki a szeme. – Nem, nem akarok veled
szakítani. Megoldjuk jó? Megígérem, hogy megoldjuk rendben? – Emelte fel a
fejem, és ekkor megcsörrent a telefonja.
- Leszállt anyám gépe. Kimegyek elé, eljössz velem? – Nézett
rám én pedig kicsit bátortalanul, de igent feleltem neki. Maxit leraktuk
Alexandránál és útnak indultunk a repülő tér felé. Egész úton annyira ideges
voltam, hogy nem sokon múlt, hogy kidobom a taccsot.
- Ne izgulj már! – Fogta meg a kezem. – Nem fog megenni. A
tesómék is este jönnek, és Stephanék is.
- Igen tudom. – Válaszoltam és ez újabb löketett adott az idegességemre,
hogy még Stephan szüleivel is bájolognom kell. Megérkeztünk a reptérre, de én
jobbnak láttam, ha megvárom Zlatant a kocsiba, amíg elmegy az anyukájáért.
Legalább kifújhattam magam.
- Lili ő az édesanyám. -
Hallottam barátom hangját és mikor megfordultam egy kedves idősebb
hölgyet láttam magam előtt aki kb. olyan magas volt mint én. Barátságosan
üdvözöltem és magamba fohászkodtam, hogy ne találjon semmi kivetni valót
rajtam.
- Kovács Lilien. – Nyújtottam felé a kezem mire ő alaposan
felmért és egy mosoly kíséretében tört angolsággal bemutatkozott.
- Jurka Ibrahimovic. Örülök, hogy végre élőben is
megismerhetlek. – Szólt és én is hasonló véleményen voltam. Amióta csak
megismertem Zlatant szerettem volna közelebbről megismerni a családját, de eddig
sosem volt rá lehetőség. A kocsiban jobbnak láttam, ha hátra ülök így ő
eltudott beszélgetni a fiával, amiből semmit nem értettem, hiszen svédül beszéltek.
Jurka nagyon keveset tudott angolul, de szerencsére megértettük egymást. Nem
volt távolságtartó velem és az eleinte feltörő idegességem is elmúlt. Este
kilenc körül pedig megjelent az El Shaarawy család és Heléna.
- Stephan. – Szaladtam oda hozzá átölelni barátomat. – De
jó, hogy itt vagy.
- Lili. – Szorított magához, de mikor az ölelés után
tekintetem találkozott az édesanyjáéval úgy éreztem megfagy a vér is bennem.
Anyukája szigorú szemmel mért végig és köszönés nélkül hagyott ott. Stephan
észrevette a helyzetet és megnyugtatóan így szólt.
- Ne is foglalkozz vele. Az én fejemet egész úton tömte…
- Akkor most ti is…
- Nyugi, nem érdekel amiket mondott – Próbált megnyugtatni, amitől cseppet sem
lettem nyugodtabb, de legalább Stephan édesapja normálisan és kedvesen
eltársalgott velem. Túl voltunk a nagy családi vacsorán ahol és örültem, hogy
újra beszélgethetek barátommal, majd én előrementem hiszen Zlatan még az
édesanyját kísérte a szobába. Ahogy a lift kinyílt beléptem és már éppen
becsukódott az ajtó amikor Lucy, Stephan anyukája ugrott be mellém.
- Már mész is? – Kérdezte.
- Igen, a szobámba. Holnap eléggé korán kezdődik majd a nap.
– Mondtam miközben mélyen a szemébe néztem.
- Hallottam a fiamtól, hogy te leszel a párja. – Szólt miközben
karját összefonta maga előtt és mérges szemmel nézett rám.
- Igen, Heléna felkért rá mivel én vagyok a legjobb
barátnője.
- Nézd Lilien szeretném, hogyha vége ennek az esküvőnek,
akkor elköltöznél a fiamtól, ugyanis Stephan nem tud tovább lépni, és neki is
szüksége van arra, hogy egy lány szerelemből szeresse.
- Lucy nézd én sosem akartam őt megbántani, mert szeretem.
- De nem vagy belé szerelmes, ő pedig még mindig heves
érzelmeket táplál irántad. Ő egy remek fiú, egy kedves értelmes gyerek, akinek
szüksége van arra, hogy egy nő szerelemből szeresse. Tudom mennyire szoros a
kapcsolatok és tudom, hogy fontos neked, de addig nem fog egy lánnyal sem
komoly kapcsolatot kialakítani, amíg te a képbe vagy.
- Nekem szükségem van rá!
- Néztem rá aggódó pillantással. – Stephan a legjobb barátom. Zlatan el
fog költözni Manchesterbe és…
- Figyelj te erős lány vagy. – Simogatta meg az arcom
miközben kiléptünk a liftből. – A fiam nélkül is megoldod.
- Nem fogok elköltözni Stephantól! – Mondtam erélyes
hangon. – Ezt pedig veheted ígéretnek is. – Ezután bevonultam a szobámba és
magamba dühöngtem. Megértettem őt is, és tudom, hogy nagyon önző módon
viselkedek, de akkor sem fogok elköltözni Stephantól. Ezekkel a gondolatokkal a
fejembe vonultam be a zuhany alá. Élveztem, hogy a víz gyengéden csapkod és nem
is vettem észre mikor kinyílik a kabin és Zlatan mögém áll. Az ijedségtől
összerezzentem mire ő felnevetett ezen.
- Merre jártál? – Kérdezte.
- Csak elkalandoztam. – Fordultam felé és élvezettel néztem,
ahogy a víz őt is beborítja. Imádtam mikor kicsit vizes.
- Na és min?
- Nem érdekes. –
Tereltem és jobban láttam, ha kimegyek amit eléggé furcsállt. Már az ágyban
kapcsolgattam a televíziót amikor kilépett a fürdőből.
- Most meg megint mi a baj? – Kérdezte és a hangja cseppet
sem volt kedves amin meglepődtem.
- Nincs semmi, csak kijöttem.
- Azt gondoltam, hogy egy kicsit elleszünk a zuhany alatt és…
- Jaj Zlatan nem csak a szexből áll minden. – Forgattam meg
a szemeimet és jobbnak láttam ha bebújok az ágyba majd nagy sóhajjal ő is
követett.
- Valaki megbántott? A vacsorán olyan jól érezted magad. –
Bújt be mellém mikor a szoba sötétbe borult.
- Csak Stephan édesanyja azt akarja, hogy költözzek ki. –
Osztottam meg vele.
- Végre másnak is eszébe jut. – Mondta és én megütköztem a
szavain.
- Mondd szerinted akkor hol a faszba laknék? – Ültem fel
mérgesen.
- Arra nem gondolsz, hogy vennék neked egy lakást?
- Persze aztán majd mindenki azt magyarázná, hogy a gazdag
focista pasim eltart. Köszi, de ebből NEM KÉREK!!!
- Nem is értem miért töröm magam Lili mikor neked aztán az
ég világon semmi nem jó!!!
- Ezt meg, hogy érted? – Néztem rá és jó volt, hogy a szemem
már megszokta a sötétet.
- Azt mondod, nem akarsz hozzám jönni, mert félsz, hogy
egyedül maradsz, de mikor felajánlom neked, hogy veszek egy lakást neked
akárhol, te elutasítod. Holott ezzel bizonyítanám, hogy veled akarok
lenni. Mégis hogy a lófaszba bizonyítsak, ha még csak esélyt sem adsz rá???
- Nem akarok erről beszélni! – Fordultam el tőle mérgesen,
és fájt a tudat, hogy minden szava az igazságot tükrözi.
- Jó éjt! – Köszöntem el mire ő átölelt.
- Jó éjt szerelmem!! Remélem jó lesz a holnapi nap. – Majd egy
puszi után egymást átölelve aludtunk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése