⚽ Kínai győzelem és átigazolási kérdőjelek ⚽

Sziasztok!

Már nagyon rég terveztem Nektek egy ilyen bejegyzést, de eddig úgy voltam vele, hogy addig nem írok, semmit ameddig nem tudom Zlatan hova igazol.

DE! Aztán annyi minden történt és történik folyamatosan körülöttük, hogy ezek mellett már nem tudok úgy elmenni, hogy ne írjak róla semmit.

Szerencsére én jól vagyok, és talán ezért is van az, hogy kevesebbet posztolok. Őszintén lelkileg nincs szükségem a blogra, hiszen most egy nyugodt, békés és boldog korszakomat élem meg. Nyilván sokszor eszembe jutnak olyan dolgok, amik még fájnak, de nem fogok azon problémázni, mi miért volt, hiszen az Angyalkák a helyes útra tereltek és kivettek egy olyan környezetből, amit akármennyire is szerettem az elején, idővel nagyon megváltozott, és napról-napra rosszabb lett számomra. Sokszor gondolok olyanra, hogy pár személlyel jó lenne tényleg úgy beszélgetni, hogy elmondjam az álláspontomat, de nem akarok olyan embereket megbántani, akik nyilván másképpen látják ezt, és nem is érdemlik meg, hiszen ők is csak a saját érdekeik miatt voltak olyanok velem amilyenek. Amúgy pár napja gondolkoztam azon, hogy a  télen még beteg sem voltam, holott tavaly ilyenkor már 2x is voltam betegszabin. Ez is azt bizonyítja, hogy ha lelkileg jól vagyok, akkor az egészségi állapotom is jó. Nagyon bízom benne, hogy ez még jó sokáig így marad és biztosíthatlak titeket, hogy a blog nem fog inaktívvá válni, csak ritkábban írok.  

Ha pedig még nem tettétek meg csatlakozzatok bátran a blogzaholic facebook csoportba, ahol remek kis csapat kezd alakulni. De ha több információt szeretnétek tudni rólunk, vagy további érdekes cikket olvasni, kattintsatok a blogzaholic oldalára. Csoportunknak már Instagram oldala is van, ahol remek képeket, és az aktuális témákkal kapcsolatos fotókat találhatjátok. #bloggers  #team #szeretekblogolni  #blogzaholic

Most pedig térjünk rá a lényegre:

⚽ Megismerni és megszeretni 14.⚽

Sziasztok!!

Eléggé nagy kihagyás után végre meghoztam a Stephanos történetem legújabb részét. Sajnálom, hogy ilyen sokat hagytam ki, de mindig úgy éreztem, hogy hiába van meg egy adott történet rész, még nincs meg annyira a fejembe, hogy ezt egy fejezetbe sűrítsem. Nagyon szeretném ezt a történetet végig vinni, mert látom benne a fantáziát, és már látom azt is, hogyan fogom lezárni. Egyelőre még csak az események sűrűjébe tartunk, és bőven lesznek bonyodalmak, de most érzem úgy, hogy már nem vagyok bizonytalan ezzel kapcsolatban. 

Ha pedig még nem tettétek meg csatlakozzatok bátran a blogzaholic facebook csoportba, ahol remek kis csapat kezd alakulni. De ha több információt szeretnétek tudni rólunk, vagy további érdekes cikket olvasni, kattintsatok a blogzaholic oldalára. Csoportunknak már Instagram oldala is van, ahol remek képeket, és az aktuális témákkal kapcsolatos fotókat találhatjátok. #bloggers  #team #szeretekblogolni  #blogzaholic

Stephan: Kicsit idegesen várakoztam a nappaliba, és szinte percenként az órát lestem. Telefonomon a Chiaranak küldött üzenet képe jelent meg, mikor Nella jött le hozzám. Szemei kicsit aggódva tekintettek rám, ahogy leült a velem szemben lévő fotelba.

- Anya nem jött még haza? - érdeklődött lágy hangon, és én csak megráztam a fejem. - De már mindjárt nyolc óra. Merre lehetnek ilyen sokáig?

- Lehet sok a megbeszélni valójuk. Tudod milyen régen nem találkoztak. - nyugtattam meg, és reméltem igazam lesz. - Ne aggódj Nella. Inkább nézzük meg, mi van a nasis dobozba. - ajánlottam, de a kislány nem mozdult, csak nézett maga elé. - Nella mi a baj? - guggoltam le elé.

- Mi van, ha nem sikerült jó a találkozó, anya pedig haragudni fog rám, és soha többé nem engedi meg, hogy a mamával találkozzak?

- Figyelj, én nem tudom mi volt köztük, hiszen Chiara csak pár dolgot említett a múltról, de nem gondolnám, hogy történhetne olyan, amiért haragudna rád. Te vagy neki a legfontosabb a világon. Az pedig, hogy mi lesz a jövő, még nagyon sok mindenen múlik.

- Én szeretném, ha többet találkozhatnék velük, mert nagyon kedves, és jó érzés volt azt mondani a többieknek, hogy ő a mamám. Szeretném a szülinapomra is elhívni őket, ahogy apát is. - magyarázta, és bármennyire is szerettem volna tiltakozni nem tehettem. Ez Nella szülinapja lesz így nekem is el kell fogadnom, hogy egy olyan embert engedek a házamba, akit utálok. Hogy eltereljem a kislány figyelmét igyekeztem a szülinapi buliról beszélgetni, és örültem mikor mosolyogva és csillogó szemekkel magyarázni kezdett a terveiről. Már bőven benne voltunk a dekorációs témába, mikor szerelmem lépett be az ajtón.

- Anya, de jó, hogy megjöttél!! - szaladt a kislány anyja elé. - Már azt hittem valami baj van.

- Nincs semmi. - mondta, de én láttam tekintetéből, hogy szomorú, és talán könnyes is. - Kicsit elbeszélgettük az időt. Ettetek már valamit?

- Igen már megvacsoráztunk. Marina készített vacsorát mielőtt elment. Neked is van még belőle. – Mondtam kedves hangon.

- Köszönöm. Nella szeretném, ha most elmennél fürödni, és mielőtt ágyba bújnál, szólj és betakargatlak.

⚽ Végre visszatértem ⚽

Sziasztok!!

Szinte el sem hiszem, hogy újra tudok írni Nektek, ráadásul azon a gépen, amin eddig is, ezt pedig az én Manómnak köszönhetem, aki még a szerelőn is túltett (aki azt mondta nem tudja mi a baja) ő megcsinálta nekem. Annyi minden történt velem az elmúlt hónapokban, hogy alig tudom észben tartani, és felsorolni, ezért úgy gondoltam, hogy igyekszek szépen sorba leírni a dolgokat, mert nem akarok belekeveredni az események sűrűjébe.

A napjaimat mostanában a suli teszi ki, amibe már kezdek nagyon jól belerázódni. Jelenleg a szociális gondozó és ápoló képzést igyekszek elsajátítani. Eddig nem tűnik annyira vészesnek, bár mint minden mást tanulás nélkül ezt sem lehet megcsinálni. Egyedül talán a szociálpolitikát érzem távolnak magamtól, mert ott sok a számomra ismeretlen kifejezés, de biztos vagyok benne, hogy azon is átrágom majd magam. Szeptemberig pedig amúgy is rengeteg az idő, és már most biztos vagyok benne, hogy sikeres vizsgát fogok a kezembe kapni.

A közösség nagyon jó, ami könnyebbé teszi a bejárást, és az órákon való figyelmet is, mert nem az van, hogy monoton tanulás, hiszen sokszor átbeszéljük a dolgokat, és ha valamit nem értünk bátran meglehet kérdezni. Van pár hangadó, de én inkább az a csendesebb típus vagyok, aki inkább figyel és ír. Sok jegyzetet kapunk, ami nagy segítség, mert könyvünk sajna nincsen… egyenlőre.

Elég jó a beosztásunk, mert ha kicsit fáradunk, akkor tartunk egy pár perces szünetet, ami elég, hogy igyunk és együnk pár falatot, kimenjünk levegőzni, és beszélgessünk kicsit.

Van amikor e-mailba kapjuk meg a jegyzeteket, ilyenkor itthon megnézem és megpróbálom leírni a füzetembe. Ez nem csak azért jó, mert (ha megint elmenne a netem, meglegyen), hanem, hogy így is tanuljam az anyagot. 

Pont múlt héten nézegettem a tavalyi bejegyzéseimet, és rájöttem akkor mennyire rosszul alakultak a dolgaim. A mostani helyzetem fényévekkel jobb, még akkor is, ha nincs melóm. 

Megint csak azt tudom mondani, hogy hálás lehetek a sorsnak, hogy ez a képzés elindult, hiszen ebből is jön be némi pénz, amit a tanfolyamra kapok, ráadásul olyan embereket ismerhettem meg, akiket másképpen sosem. 

Már a másik posztba is írtam, hogy végre úgy érzem, tartozok valahova. Itt nem néznek ki senkit, és nem ítélkeznek feletted, és pláne nem akarnak azért kitolni veled, mert más vagy, mint ők. Az a legjobb az egészben, hogy különböző korosztály vagyunk, és így mindenkinek más az élet felfogása, és másképpen tudunk hozzászólni a dolgokhoz. 

Bár kevés embert engedek közel magamhoz, és kevés az, aki több dolgot tud rólam, szerencsére van egy nagyon kedves lány, akivel már az első napok óta nagyon jó barátok lettünk. Sokkal fiatalabb, mint én, de ez szerintem nem baj, mert nagyon jól eltudunk beszélgetni, és segítünk a másikon, ha úgy van, és nagyon jó érzés az, hogy nem érzem magányosnak magam. 

Talán amitől tartok az a februárban induló gyakorlat ahol idős embereket kell ellátnunk, és segíteni nekik. De nem a feladatoktól félek, hanem pl, hogy nem tudom őket felemelni az ágyról, megfürdetni őket, vagy olyan dolog, amihez egy erős ember kell. Én nem igazán vagyok ilyen típus, de más feladatot szívesen megcsinálok. Nem gondolok undorodva a tisztálkodási feladatokról sem, hiszen ez lesz a munkám, és ezért is tanulok, hogy olyan jó eredménnyel végezzem el, amilyennel csak lehetséges.

Összességében nagyon jól telnek a napjaim, és végre már a bloggal is többet tudok majd foglalkozni, így, hogy helyre állt az internetem.

A héten szeretnék belehúzni, hogy újra fellendüljön az oldal. Elkezdem folytatni a Stephanos történetet, és majd írok egy helyzetjelentőt a két fiúról is.

Kérlek, látogassatok el a #blogzaholic facebookos csoportba, hiszen egy jó kis közösség kezd kialakulni, ahol figyelünk a másikra. 

⚽ Halihó ⚽

Sziasztok!!

Lehet észrevettétek hogy nem volt poszt egy ideje. Sajnos elromlott a gépem és fogalmam sincs mikor lesz kész. 😭

Szerencsére eltudom foglalni magam mert az iskola elég jól beindult es megvannak a napi feladataim. Nagyon szeretem hiszen rengeteg sok új élménnyel, tudással és emberekkel gazdagodtam már.
Megint úgy érzem tartozok valahova.

Szerencsére jól vagyok, de azért már hiányzik a posztolás. Főleg, hogy rengeteg minden van velem amit bővebben is jó lenne kifejteni.
Na meg persze a srácok körül is zajlik az élet.

Remélem hamarosan visszatérek és írhatok Nektek, mert így telefonon nagyon borzalmas.

Bízom benne, hogy már csak pár nap kell és rendbe jön a gépem.

Vigyázzatok magatokra, sok puszi Andrea.

⚽ #BLOGZAHOLIC⚽

Sziasztok!! 


Egy fantasztikus hírrel érkeztem hozzátok, ugyanis Nina ötlete alapján, Eszter és én létrehoztunk egy közösségi csoportot, ami a #blogzaholic nevet viseli!

Az oldal lényege, hogy hozzuk össze a jelen bloggereit egy olyan oldalra, ahol mindenki egyaránt kommentelhet más bejegyzéséhez, véleményt formálhat, vagy segíthet jobbá tenni az írását.

Egy olyan közösséget akarunk létrehozni, amit a csapatszellem működtet, és amihez jó  tartozni.

Személy szerint nagyon örülök, hogy én is a részese lehetek, és bízom benne, hogy sok új blogot tudok felfedezni, és tovább növelhetem a blogger barátaim számát.

Kérlek ha van kedved csatlakozz Te is, és engedd, hogy megismerjük a Te írásodat is!

A csapatnak egyaránt van facebook és blogspot oldala is!!

Gyere és csatlakozz hozzánk!!


Hamarosan jelentkezek!

Puszi Andrea!