⚽ Fanfiction rendelésre: David Luiz ⚽

Sziasztok! A napokban egy aranyos kérés érkezett hozzám, az egyik olvasómtól. Megmondom őszintén először meglepődtem aztán megijedtem a feladattól, hiszen rendelésre még sosem írtam senkinek semmit. Mégis egy percig sem gondolkoztam azon, hogy elvállaljam e, hiszen ez nekem is egy olyan dolog, amiben kipróbálhatom magam. Remélem sikerült teljesítenem a feladatot, és örömet szereztem Diánának is, akitől előre elnézést kérek, ha néha felbukkanna egy-egy hiba.

2015. Január 17-.  Szombat/Vasárnap és az utána következő napok 😉

Diana szemszöge: A gépem hatalmas hóesésben szállt le a Francia főváros repülőterére, én pedig izgatottan lépkedtem magam után húzva csomagomat. Egy pár percre elidőztem egy kirakat üvegébe és reméltem Davidnek is bejön kinézetem, ami egy hófehér télikabátból, piros bőrcsizmából és színben hozzáillő kesztyűből állt. Dús fekete hajam pedig csillogó mintás sapka alá dugtam. Magamban elmosolyodtam, hogy fehér kabátom milyen jól kiemeli vakító kék szemem, amikbe David annyira szeret belenézni. Tekintetem a várót pásztázta és reménykedtem, hamarosan meglátom azt, kit szilveszter óta hiányoltam. Furcsa volt, számomra a hideg, hiszen nálunk ilyenkor mindig meleg van, így mikor vendéglátóm megemlítette a melegebb ruhákat nyakamba kaptam a fővárost és egy hatalmas bevásárlásra indultam. Szívem egyre jobban dübörgött, és újra és újra a telefonom óráját figyeltem. Az idő dél körül járt, a repülőm pedig fél órát késett, így az is megfordult fejembe, hogy David talán nem várt meg, és jobbnak látta, ha hazaindul. Gondolatmenetemet a telefonom dallamos hangja zavarta meg, majd a kijelzőn fürtös hajú barátom képét pillantottam meg, majd izgatottságtól remegő hanggal fülemhez kaptam a készüléket.

- Szia, már itt vagyok! - Daráltam le gyorsan.

- Szia, ne haragudj, hogy nem értem még ki érted, de ebbe a hóesésben teljesen beállt a forgalom. Viszont már csak pár sarokra vagyok a reptértől. Egy kicsit tudnál még várni?- Érdeklődött és hangjából kihallottam, mennyire kétségbe van esve.

- Persze, addig leülök. Ne kapkodj, mert a végén valami bajod esik, és azt semmi képen nem szeretném.

- Jó, akkor ott találkozunk. Puszi. - Köszönt el, én pedig egy műanyag székhez húztam táskám, és újra elővettem telefonomat. Unalmamba a képeimet nézegettem, ami az idei karácsonyi és a szilveszteri buli emlékét őrizték. Ez már a második, és bár szerelmünk nem fukarkodott hullámvölgyekbe úgy gondolom a kezdeti nehézségek, a  távolság és a különtöltött idő ellenére kapcsolatunk kezd a jó irányba terelődni. Az pedig, hogy elhívott magához máris egy előnynek tettem be. David és én gyerekkorunk óta nagyon közel állunk egymáshoz, nekem pedig minden tekintetben ő az első. Furcsa volt mikor rájöttünk, a barátságnál sokkal többet érzünk egymás iránt, mégis egy csodálatos időszak vette kezdetét. Sosem gondoltam úgy rá, mint egy hírességre, pedig tagadhatatlanul az egyik leghíresebb aktív focista Brazíliában. Számomra mégis az a fiú marad kinek játékát csodálattal néztem a téren, miközben a kőlépcsőn ültem, és a fodrászat rejtelmeibe próbáltam elmerülni. Persze már akkor is elkalandoztam, és tekintetem mindig izmos, kidolgozott testén felejtettem, és alig vártam, hogy véget érjen a grundfoci mi pedig kettesben hazainduljunk. Egyszerűen imádtam a mosolyát, és csodálatos barna szemeivel nehezen tudtam betelni. Szerelmünk akkor roppant meg kicsit mikor David húsz évesen Portugáliába került, és hivatásos focista lett. Sokáig próbáltuk a távkapcsolatot, de engem már akkor idekötött a munka, és az, hogy végre önálló fodrász szalont nyithattam a főváros legfelkapottabb környékén. Igyekeztünk kihasználni a technika adta lehetőségeket, de semmi nem helyettesíthette a személyes kontaktust, így eltávolodtunk egymástól. A sors szerencsére közbeszólt, hiszen, tavaly egy konferenciára voltam hivatalos Párizsba, amin David csapata is részt vett, mi pedig újra összegabalyodtunk, majd megbeszéltük nem bírjuk ki egymás nélkül, így újra randizni kezdtünk. Igyekeztünk jobban ráfeküdni a személyes találkozókra is. A karácsonyt és a szilvesztert is együtt töltöttük nekem pedig életem egyik legszebb élménye fűződik ahhoz a pár naphoz. Csak kettesben voltunk, és egymáson kívül senkivel nem foglalkoztunk. Szinte alig szálltunk ki az ágyból, és ha mégis akkor is csak annyi időre, még elmentünk vacsorázni, vagy valami romantikus programra. A túlfűtött perceknek hamarosan kimutatható eredménye is lett, hiszen már Január első napjaiba furcsa rosszullét kerülgetett, így kíváncsian vettem egy tesztet, amin két csík mutatkozott. A felismerés hatalmas boldogsággal töltött el, és szinte alig láttam az örömkönnyektől. Persze titkon mindig is reménykedtem, hogy David, életem szerelme lesz a gyermekem apja. Óvatosan hasamra raktam kezem és végigsimítottam rajta. Még semmi látható jele nem volt, és még David sem tudott róla, de bíztam abba, hogy ő is hasonlóan fogadja majd az apaság tényét. Tudtam, hogy bármit megtennék érte, és ha arra kér, költözzek ide, egy másodpercet sem fogok gondolkozni a válaszon, hiszen semmi másra nem vágytam, csak David közelébe lenni a nap minden percébe. Arcom hatalmas mosolyra húzódott mikor a távolból megláttam amint a fürtös hajú fiú felbukkant a tömegbe. Gyorsan feltápászkodtam, és elé indultam.

- Diana, de gyönyörű vagy! - Ölelt szorosan magához, és mielőtt én is megdicsérhettem volna egy forró csókkal üdvözölt. "De hiányzott már" gondoltam, és ahogy elváltunk én is végigmértem őt. Fekete téli kabátját belepték az olvadt hópelyhek hosszú haját pedig egy fekete kötött sapkával takarta el.

- Köszi, te is nagyon jól nézel ki, és örülök, hogy ideértél. - Simogattam meg arcát. - Hogy vagy? Mit csináltál ma?

- Most már sokkal jobban, hogy itt vagy. Egész délelőtt edzésen voltam, holnap pedig lesz egy mérkőzés. Eljössz megnézni?

- Ki nem hagynám. - Néztem fel rá, és annyira boldog voltam, hogy kézen fogva sétálhatok ki vele a reptérről. Persze gondolatom folyamatosan a baba körül forgott, és az mikor és hol mondom majd meg neki. David berakta ezüst Mercedesébe bőröndjeimet, és miután besegített indított.

- Mi a program mára? - Érdeklődtem miközben arcát figyeltem, ami annyira vonzó volt számomra, és olyan nehezen tudtam betelni vele. Barna szemei az utat figyelte, de néha azért rám pillantottak.

- Holnap meccs van, de ma úgy gondoltam elmehetnénk pár helyre, és talán körbevezetnélek a városba. Este pedig összefutnánk pár csapattársammal, akiket már ismersz. Persze ha nem zavar.

- Ugyan dehogy. Nekem csak az a lényeg, hogy velem legyél. - Fogtam meg a sebváltón pihentetett kezét.

- Akkor jó, de nyugi nem leszünk sokáig, és megígérem, hogy egy percre sem hagylak egyedül.

- David elleszek a többi feleséggel és barátnővel együtt. - Szóltam. - Jól megy a foci?

- Igen, elég jól szerencsére, és vezetjük a tabellát.

- Ennek igazán örülök.

- A te munkád hogy megy? Jól megy a szalon? Van még szabad hely?

- Szerencsére jól megy, és már egyre nagyobb a hírünk van.

- Örülök, hogy boldog vagy, bár őszintén megmondva Karácsony óta átfutott pár dolog az agyamon kettőnkkel kapcsolatban. - Vágott komoly arcot én pedig levegőt venni is elfelejtettem.

- Miről van szó?

- Majd bent elmondom. - Szólt és beállt hatalmas háza udvarába. Szerettem ezt a házat, mert viszonylag közel van a központhoz, mégis nyugodt környéken található. Miután felpakoltuk dolgainkat David bevezetett az előszobába, majd kibontott egy üveg bort, és felém nyújtotta a poharat, amit fáradságra hivatkozva nem fogadtam el. Persze elmondhattam volna a babát, de addig nem akartam előhozakodni vele, míg nem tudom, ő mit akar. Szerencsére nem esett le neki semmi, így miután kézen fogva bevezetett a hálóba leültetett az ágyra, és egy nagy levegő után belekezdett.

- Diana én annyira örülök, hogy itt vagy, és el sem hiszed mennyire hiányoztál. Szilveszter óta csak rád gondolok, és mikor visszafelé jöttem a repülőn arra jutottam, ha legközelebb jössz, már nem akarom, hogy visszamenj! Vagy ha mégis akkor csak annyi időre, amíg összepakolod a dolgaidat, és visszajössz.

- Ó David. - Sóhajtottam fel és szemem megtelt könnyel. - Erre már én is gondoltam, csak nem mertem előhozakodni vele.

- Diana, én.. - kezdte és zsebébe kezdett kotorászni, ám mielőtt bármit is mondott volna megszólalt a telefonom.

- Ne haragudj, de elfelejtettem hazaszólni a szüleimnek. Mindjárt jövök. - Álltam fel és a konyhába vonultam. De a telefon másik végén nem anyukám volt, hanem húgom köszöntött nagy hanggal.

- Hali, na, elmondtad már neki??!! - Kiabálta.

- Hé halkabban tesó! - Csitítottam. - Még nem tudja, de még nem volt alkalmas a pillanat.

- Miért nem? Az ágyba dőlés miatt elfelejtetted?

- De hülye vagy! Még nem tartunk ott, bár remélem hamarosan igen. - Morfondíroztam, és ahogy ezt kimondtam kimondhatatlan vágyat éreztem David iránt. - Nagyon szeretném, ha tudná, de egy különleges pillanat kell. Ezt nem lehet csak úgy beközölni.

- Jó rendben, te tudod. Viszont én megyek. Minden jót, és vigyázz magadra. - Köszönt el húgom.

- Megnyugodott a család? - Lépett mögém David és lágyan belecsókolt nyakamba, engem pedig azonnal átjárt a jóleső borzongás.

- Igen meg. - Suttogtam és élveztem, ahogy egyre lentebb halad ajkaival.

- Egész végig erre vártam kicsim. - Suttogta, majd miután maga felé fordított megcsókolt, ezután felkapott és a hálóba cipelt, hogy egy csodálatos együttléttel ajándékozzon meg. Három óra körül felöltöztünk majd Daviddal együtt egy kedves étterembe ebédeltünk. Kicsit furcsa volt, hogy felismerték, de igyekeztem úgy tenni, mint akit nem zavar.

- Jól érzed magad? - Fogta meg kezem mikor már a desszertnél jártunk. Barna szemeiből melegség sugárzott, és csodálat, ahogy rám nézett - Ezután elmehetnénk a toronyhoz. Télen nem sokan vannak, és talán megnézhetnénk a Louvre-t is. Azért gondoltam erre, mert odáig vagy a kiállításokért.

- De édes vagy! Amúgy mit akartál mondani mielőtt a telefonom megszólalt?

- Én csak..... - jött azonnal zavarba, amit nem igazán értettem. - Csak erről a költözésről, és, hogy mennyire jó lenne, ha mindig itt lennél. Rájöttem, hogy szükségem van arra, hogy mellettem legyél Diana. A foci jól megy, és bár még nem rúgtam gólt, de egy hátvédnek nem is ez a dolga. Mégis egyre többet jársz az eszembe. Szeretlek Diana.

- Én is szeretlek David, és örülnék, ha együtt élnénk. - Mosolyogtam rá, és legbelül éreztem itt lenne a nagy pillanat a bejelentésre, de sajnos nem tudtam kibökni, mert a pincér éppen akkor jött mikor belekezdtem volna. Délután a Szajna partján sétálgattunk ezután elmentünk a Louvreba, ami nagyon sok érdekességet tartogatott számomra, David pedig végig készségesen figyelte, ahogy csillogó szemekkel gyönyörködök a kiállított darabokba. A hamar jött sötét miatt a toronyból csodálatos volt a kilátás a városra, és mivel barátom lefoglalta az egészet így kettesbe andaloghattunk.

- Milyen?

- Ez csodálatos! - Álmélkodtam. - Annyira gyönyörű!

- Akár csak te kicsim! - Szólt és szorosan magához ölelt. - Nem győzőm elégszer mondani mennyire boldoggá teszel azzal, hogy velem vagy.

- Én is, az vagyok David. Az egész nap egyszerűen fantasztikus volt, és én olyan jól éreztem magam a közeledbe. Párizs is annyira szép város. Persze a miénk is jó, de ez! - Néztem újra körbe.

- Tudod az jutott eszembe, hogy nyáron simán feljöhetnénk ide, és akár megnézhetnénk a naplementét, vagy a napfelkeltét. Csak kettesbe, úgy, mint most.

- Mikor lettél te ennyire romantikus?

- Te hozod ki belőlem drágám! - Nevetett fel. - Melletted más ember leszek. Olyan nyugodtabb, és még a holnapi mérkőzés sem izgat annyira.

- Nekem sem nagyon jutott eszembe a szalon. - Ismertem be, majd még kicsit nézelődtünk és elindultunk készülődni a buliba. Én egy hosszabb piros egybe ruhát vettem fel, amit csillogó övvel kombináltam. Alá vastag harisnyát, és combcsizmát húztam.  Hosszú hajamat laza hullámokba rendeztem, sminkemmel pedig kék szemeimet hangsúlyoztam ki. David is őrületesen vonzó volt sötétkék ingében és sötét nadrágjával. Éppen a fürdőben volt, mikor beléptem mögé ő pedig a tükrön keresztül végigmért.

- Jó ég, de szexi vagy!

- Köszi, te sem panaszkodhatsz. - Pirultam bele.

- Szerinted hogy legyen a hajam? - Kérdezte, és újra a tükör felé fordult. - Annyira nem exkluzív, hogy összekössem, de....

- Nekem így a legjobb! Egyszerűen imádom a hajad, mert annyira cuki vagy vele! - Mentem közelebb és beletúrtam fürjei közé. - Inkább hagyd így!

- Oké, a te kedvedért. - Szólt és egy gyors puszi után kabátot vettünk és elindultunk a buliba.

- Izgulsz? - Nézett rám, mikor megállt a hatalmas villa előtt.

- Egy kicsit, de nem lesz baj. Elvégre már ismerem őket....nagyjából, és ők a csapattársaid, akikkel szinte minden nap együtt vagy.

- Nem lesz itt az egész csapat, csak páran. Inkább sok olyan, akik csak haverok, és egy pár csaj.

- Csajok? - Nevettem fel, mire David édesen magyarázkodni kezdett.

- Modellek, de hidd el, már innen tudom, hogy egyik sem ér a nyomodba.

- Édes vagy!

- Szeretlek! - Suttogta, ezután kézen fogva beléptünk a hatalmas házba, ahol elég sokan voltak. David azonnal a csapattársai felé húzott, én pedig még mindig a berendezésen ámuldoztam. Persze David háza is csodálatos volt, de itt nagyon látszott, hogy megy a rongyrázás.

- Hello fiúk!

- Szia, David, már azt hittem nem is jössz! - Köszöntötte egy vakító kék szemű fiú, akiről derengett, hogy olasz.

- Azt gondoljátok, kihagynám a bulit? Egyébként szeretném bemutatni a barátnőmet. - Diana Rosa.

- Örülök, hogy itt vagy! A nevem Marco Verratti, és én vagyok a házigazda. Érezd jól magad. A csaj részleg valamerre a konyha felé van.

- Köszönöm, de jó nekem David mellett, és...

- Sziasztok! Nahát, ki ez a szépség? - Lépett elém egy magas, hosszabb hajú játékos, és kedvesen rám mosolygott. - Csak nem te vagy David barátnője?

- De igen, ő az. - Ölelt át szerelmem, majd bemutatott minket egymásnak, Zlatan pedig széles mosollyal mért végig.

- David nagyon jól választott, de remélem te is tudod milyen ritka jó fej pasid van.

- Igen, ezzel tisztában vagyok. - Bólogattam és örültem, hogy ilyen jó véleménnyel vannak barátomról. David a többi embernek is bemutatott, én pedig egyre jobban feloldódtam a társaságba. Leültem pár barátnő és feleség mellé, akik meglepő módon nem voltak díszmacák, és értelmesen lehetett velük beszélgetni. David eközben a fiúkkal iszogatott, de sokszor jött oda mellém, és biztosított arról, hogy ha bármi bajom lenne, nyugodtan szóljak, ám igazából sokkal jobban éreztem magam, mint vártam. Alkoholt továbbra sem vettem magamhoz, de szerencsére ez nem tűnt fel senkinek egészen addig, amíg a konyhába turbékoltunk Daviddal, és Marco lépett be.

- Isztok valamit? Koktél, vagy esetleg egy pohár bor, vagy valami más? - Kérdezte és a bárpult felé indult. David egy újabb pohár bor mellett döntött, de én igyekeztem a szokásos alkoholmentes koktélom mellett maradni.

- Biztos nem iszol valami erősebbet? - Érdeklődött az olasz fiú, én pedig nemlegesen megráztam a fejem. Ekkor belépett Zlatan és nagy hanggal rákezdett.

- Miért nem iszik a csajod valami keményebbet? Talán terhes? - Röhögött fel, én pedig azonnal zavarba lettem. Arcom vörösbe változott, és csak habogni tudtam, és igyekeztem menteni a helyzetet, ami sikerült is több- kevesebb sikerrel, és örültem, hogy az eset után David nem hozza fel a dolgokat. Este a kandalló előtt fekve pihentünk és a buliról, csapattársairól és a holnapi mérkőzésről beszélgettünk.

- Tudod, örülök, hogy elvittél és bemutattál pár embernek. A fiúk nagyon rendesek és a feleségekkel is jót beszélgettem.

- Ennek örülök, hiszen nagyon fontosak a számomra. Ők a második családom.

- Ez nem csoda, hiszen a pályán is csak egymásra számíthattok.

- Azért remélem, nem sokáig lesznek csak ők azok, akikre számíthatok. - Szólt és a hajammal kezdett játszani.

- David tudod, hogy mindig itt leszek veled, még akkor is, ha kicsit távol lakunk a másiktól.

- Imádnék veled élni Diana. Reggel együtt kelnénk, és együtt feküdnénk este.

- Akár csak most. - Bújtam egyre közelebb, majd egy forró csók után szinte egész éjjel egymás testével foglalkoztunk. Reggel friss kávé, és croissant illat fogadott amint a konyhába léptem. David egy szál alsóba készülődött, haja kócosan keretezte arcát, csillogó szemei pedig felragyogtak mikor meglátott.

- Jó reggelt kicsim, már mindjárt kész vagyok a reggelivel. - Adott egy puszit üdvözlésként, és két tányért pakolt az asztalra.

- Köszönöm, nagyon jó illata van. Segítsek valamit?

- Nem kell, csak ülj le! Tudom, hogy szereted a csokis croissantot ezért bőven vettem belőle. Van kávé is, de csokis tejet is vettem.

- Mennyire figyelmes vagy, nem is gondoltam volna. Ma mi a program? - Érdeklődtem, falatozás közben.

- Este mérkőzésem lesz, és már egy órával előtte ott kell lennem a stadionba, de a délelőttöm és a délutánom jó része szabad. Ha gondolod, megnézhetünk még pár városrészt, bár eléggé hideg van kint.

- Esik a hó!! - Pattantam fel, és az ablakhoz siettem. A várost már enyhe hóréteg takarta, ami gyönyörű fehérré varázsolta az összképet. - Milyen szép.

- Igen, az! Volna kedved kimenni a bódékhoz?

- Azok nem csak karácsony előtt vannak? - Kérdeztem.

- Nem, ezek egészen február közepéig vannak, és nagyon jó a hangulatuk. Volna kedved hozzá?

- Igen, de még mennyire, csak felöltözöm. Te nem kapsz magadra valamit?

- Miért talán nem tetszem? - Nézett végig magán, én pedig közelebb léptem és végigsimítottam meztelen mellkasán.

- Te vagy a legtökéletesebb férfi David, én pedig szerencsésnek érzem magam melletted, és nem tudom elégszer meghálálni, hogy elhívtál magadhoz.

- Nem kell hálálkodnod kicsim. - Emelte meg picit fejem és szinte elvesztem barna szemeibe.

- Jobb lesz, ha felöltözünk.

- Szerintem nem kell annyira sietni! - Kapott fel, én pedig mielőtt bármit is tehettem volna, becipelt a szobába, így a délelőtti városnézésből nem lett semmi. Persze nem mintha bántam volna, sőt mivel Davidnek pihenni kellett így beraktunk egy filmet, kukoricát pattogtattunk David pedig újra begyújtott a kandallóba. Annyira nyugodt volt ez a pár óra, amit a mérkőzés előtt töltöttünk. Sajnos azonban focistámnak időbe a Parce the princesbe kellett érni, és mivel nem akartam egyedül lenni, én is elkísértem. Szerelmemtől kaptam egy kártyát, amivel nélküle is beengednek bárhova.

- Ülj fel a helyedre jó? A külön részlegbe van a jegyed, ahonnan az egyik legjobb a rálátás a pályára.

- David nem kellett volna. Elülök én a rendes nézőtéren is.

- Nem fogom hagyni, hogy a barátnőm a tömegbe üljön le! - Válaszolta ellentmondást nem tűrő hanggal. - Viszont már mennem kell, megleszel egyedül? Általában a többi barátnő is fent szokott ülni, szóval hátha összefutsz pár lánnyal a buliról.

- Ne aggódj már miattam, nem vagyok kislány.

- De még mennyire, hogy nem. - Súgta fülembe. - Ezt bizonyítottad tegnap is és ma délelőtt is.

- David hűtsd le magad, és irány az öltöző! - Nevettem fel és egy puszi után elváltunk egymástól. A stadion gyönyörű volt, és hatalmas. Örültem, hogy nem csak én voltam a külön részlegbe, így nem kellett egyedül drukkolnom. A meccs a szokott időben kezdődött, a PSG az Evian gárdáját fogadta. Szerelmemen annyira jól állt a mez, és eszembe jutottak azok az idők mikor még Brazíliába focizott én pedig szó nélkül csodáltam a technikáját. A játék nem alakult jól, hiszen az ellenfél nagyon hamar megszerezte a vezetést, de a mellettem ülő Heléna megnyugtatott, és biztosított róla, hogy a PSG-be sokkal tehetségesebb játékosok vannak és az ellenfél előbb- utóbb kifárad. Mivel nem sűrűn járok foci meccsekre a hatalmas hangulat, amit a szurkolók okoztak azonnal rám ragadt, és már alig bírtam a fenekemen ülni. A mellettem ülő szőke lánnyal egyszerre drukkoltunk, tekintetem pedig egy percre sem tévesztette el hosszú hajú barátomat, akin láttam mennyire hajt a pályán. A meccs a harmincadik percig 1-0-ra állt, mikor egy szögletrúgás következett a hazaiak javára, David pedig egy fejessel értékesítette a találatot. Azonnal felugrottam a helyemről, és együtt örültem a többiekkel. Végre megszerezte az első gólját a csapatba. A félidő végéig a Párizs újra betalált így a csapat 2-1-es vezetéssel vonulhatott le a pályáról. Heléna tanácsára lementem az öltözőkhöz és azonnal focistámhoz rohantam.

- De ügyes vagy!

- Tetszett?

- Igen, nagyon.

- Megszereztem az első gólomat a csapatba, és tudod mi járt végig a fejembe?

- Hogy nagyon jó játékos vagy? - Vontam össze szemöldököm mire felnevetett.

- Nem, de ez sem rossz ötlet. Te jártál a fejembe Diana, és az, hogy mennyire megakarom mutatni neked.

- Édes, de én tudom, hogy jó vagy, akár gólt rúgsz akár nem. Sőt számomra te vagy a legjobb focista az egész világon. Büszke vagyok rád!

- Köszönöm, a mérkőzés után van egy meglepetésem. - Nézett rám titokzatosan, és ekkor eszembe jutott a baba.

- Nekem is van, és remélem, jól fogadod majd.

- Ugye jó dolog?

- Igen, az, de menj, jön az edző! Én itt leszek, és csak neked fogok szurkolni.

- Köszönöm! - Csókolt meg és besietett a társai után. A második játékrészben mindkét fél eredményes volt, de mivel a kékek eggyel többet rúgtak a végeredmény 4-2 lett. Boldogan vonultam le újra az öltözők felé, és türelmesen vártam, míg szerelmem elkészül, de az utunk nem hazafelé, hanem a város legmagasabb pontja felé vezetett. Útközben a mérkőzésről beszélgettünk, és én újra elmondtam mennyire büszke vagyok rá.

- Melletted még a foci is sokkal könnyebben megy. Te adtál erőt ahhoz, hogy ma ilyen jól teljesítsek a pályán. Neked akartam bizonyítani és sikerült.

- David nekem sosem kell semmit bizonyítani. - Néztem fel rá. - Hiszen már annyiszor mondtam számomra te vagy a legjobb az egész világon.

- Köszönöm kicsim. - Szólt lágy hangon, és újra szorosan magához ölelt. Az időjárás szerencsére megenyhült így hiába borított mindent hó, nem volt hideg.

- Miért jövünk ide? - Kíváncsiskodtam miközben a siklón egyre fentebb mentünk.

- Majd meglátod, ha felértünk. Remélem tetszeni fog, mert őszintén megmondva elég sok ideig szerveztem. - Szólt, a szívem pedig egyre gyorsabban dobogott. Vajon mi vár, és mit tervez? Mi van, ha tudja a babát, és most kicsit mérges rám, amiért titkolóztam.

- David én mondani szeretnék valamit! - Kezdtem, de ekkor a fülke ajtó kinyílt mi pedig kiléptünk a levegőre, ahol egy darabig a kilátásba gyönyörködtünk. Sokkal szebb volt ez, mint a toronyból, és szívesen maradtam volna, de focistám egy kis étterem felé vezetett. A helység teli volt virágokkal és mindenféle gyertyákkal, amiktől az egésznek mérhetetlen romantikus hangulata volt, és mikor a pincér egy külön asztalhoz ültetett rájöttem rajtunk kívül egy vendég sincs.

- Ilyen későn lehet már nem fognak kiszolgálni.

- Hidd el, biztos kifognak. - Fogta meg kezem, arcáról pedig enyhe idegességet olvastam le. - Úgy szerveztem, hogy csak mi legyünk, és senki ne zavarjon meg minket. Milyen pezsgőt szeretnél inni?

- Én nem iszok alkoholt. - Mondtam gyorsan, és éreztem itt a pillanat.

- Értem, csak akkor nem tudom, mivel koccintsunk. Feltéve, ha a meglepetésem jól sül el.

- Meglepetés? - Kérdeztem izgatottan.

- Igazából a vacsora végére terveztem, de olyan ideges és türelmetlen vagyok, hogy nem bírom ki, szóval essünk túl rajta. - Szólt, majd némi kotorászás után egy apró dobozt húzott elő zsebéből, és elém térdelt. Mikor felfogtam mi is történik alig kaptam levegőt, és szemeimet azonnal ellepték a könnyek.

- David te most...

- Diana Rosa hozzám jönnél feleségül? - Kérdezte és csillogó szemekkel nézett rám miközben kinyitotta a dobozt, amiben egy csodálatos gyémántgyűrű pihent. - Szóval mi a válaszod?

- Igen, igen! A leghatározottabb igen! - Zokogtam örömömbe, szerelmem pedig felállt és remegő ujjamra húzta az ékszert.

- Köszönöm kicsim! - Ölelt át majd forrón megcsókolt.

- David nekem is van egy meglepetésem a számodra. - Kezdtem miután kicsit megnyugodtunk és leadtuk a rendelést.

- Igazán és miről van szó?

- Állapotos vagyok, és a baba a tiéd. - Daráltam le gyorsan, és féltem mit fog rá reagálni.

- Tessék? Hogy mit mondtál? - Kérdezte, mint aki nem hall jól. - Azt mondod lesz egy babánk, és, hogy apa leszek?

- Igen azt, és.... 

- Ez életem legszebb napja tudod? - Szólt miközben a könnyeivel küszködött. Nagyon régen láttam sírni, és most, hogy ez megtörtént úgy éreztem azonnal leolvadok a székről. Pár perc múlva megnyugodtunk, és egész vacsora alatt a babáról és a jövőről beszélgettünk, és kitaláltuk, hogy amilyen hamar csak lehet, ideköltözök, így másnap az első géppel repültem vissza Brazíliába. Az életem megváltozott, és bár a lezárás nem egyik pillanatról a másikra ment, a családom elfogadta, hogy nem, csak másik városba, de másik földrészre is költözök. Persze örültek, hiszen még sosem voltam ennyire boldog, mint mikor februárban újra leszálltam a Francia fővárosban. David magángépével utaztam, így a csomagjaimat sokkal könnyebben áttudtam szállítani, és a tömeg miatt sem kellett aggódnom. Szerelmem már várt, és azonnal hazavitt. Tekintete izgatottságtól csillogott mikor beléptem az ajtón, majd azonnal kézen fogott és felvezetett az emeletre, ahol egy fehér ajtó előtt állt meg. Tudtam, hogy az egyik vendégszoba, viszont fogalmam sem volt miért nem megy be. 

- Diana még nem köszöntem meg, hogy feladtad értem az otthoni életed, és, hogy egy csodálatos babával fogsz megajándékozni. Na meg persze azzal, hogy hozzám jössz. Tudom korai még az időpont, de jobbnak láttam, ha időben elkezdjük a berendezkedést. - Magyarázott, ezután kinyitotta az ajtót, nekem pedig az ámulattól szinte leesett az állam. A régebbi vendégszoba helyett, most egy csodálatos gyerekszoba fogadott, minek közepébe egy hófehér ágy volt. A falak enyhe szürke színben pompáztak, és egy gyönyörű fa díszítette. A pelenkázó és a többi bútor fehér színe jól harmonizált a puha szőnyeggel, ami a padlót borította.

- Berendeztem a babaszobát, bár igaz még nem tudjuk milyen nemű lesz, de ha kislány rajzolhatunk virágokat a fára. Tetszik? 

- Nagyon! - Szóltam, és beljebb léptem. - Az egész annyira barátságos. Köszönöm.  

- Alig várom, hogy hárman legyünk! - Rakta kezét hasamra, én pedig tudtam David lesz a legtökéletesebb apa és férj az egész világon.

⚽ Blogger tali, amit már nagyon vártam ⚽

Sziasztok! 

Elérkezett az idő, hogy beszámoljak nektek arról ami múlthéten történt velem. Tudjátok, hogy tagja vagyok a Blogger közösség csoportnak, amire nagyon büszke vagyok, hiszen olyan emberekkel ismerkedhettem meg alig egy év alatt akikkel a mai napig szoros barátságot ápolok. A tagok közül különösen Eszterrel, a Because i'm a dreamer írójával vagyok jóba, hiszen a munka, és a magánélet mellett rengeteg olyan közös pont van ami összeköt minket. Nem emlékszem pontosan mi is volt az első privát beszélgetésünk, de azt tudom, hogy azóta nagyon jó a kapcsolatunk.
Megmondom Nektek őszintén még sosem volt olyan barátom akivel az interneten keresztül ennyire jó legyen a viszonyom.  Ezt a találkozót már több hónapja tervezgettük és végre múlthét kedden eljött az időpont.
Rólam tudni kell, hogy nagyon régen voltam a fővárosba, egyedül pedig még sosem utaztam fel. Mikor bejelentettem itthon, hogy megyek mindenki aggódva nézett rám, és kérdezgették, hogy biztos meggondoltam én ezt? De tudtam, hogy bízhatok annyira Eszterben, hogy nem lesz gond. Múlt héten hát korán reggel felpakoltam a kis bőröndömet, és elindultam az állomás felé, hogy vonattal felutazzak Pestre. Nagyon izgatott voltam, mert enyhe pánikbeteg, és tömegiszonyos vagyok, de szerencsére Eszter mellett sosem éreztem azt, hogy elhatalmasodott volna rajtam a baj. Talán csak egyszer kapott el egy nagyon enyhe rossz érzés, mikor tudatosult bennem, hogy a víz alatt vagyok, egy olyan járműben, ahol sok az ember, és nem tudok csak úgy elszaladni.

De most nézzük a történéseket: Kedden a vonatom nyolc körül indult és már délelőtt tízre fent voltam. Eszter jött ki elém, majd tömegközlekedéssel elindultuk a lakásuk felé, ami nagyon szép helyen van. A kilátás csodálatos, és a környezet is rendezett. Egy pici pihenés után újra felkerekedtünk és elmentünk várost nézni. A Kossuth téren megtekintettük a Parlamentet, a Dunát és pár nevezetességet. Szerencsére nagyon

szép idő volt, és miközben nézelődtünk jobban megismertük egymást. A város tényleg nagyon szép és a sok nevezetesség is gyönyörű. Egy kis nézelődés után elsétáltunk egy tetováló üzletbe, mert Eszter a második tetoválására készült. Közben a gyerekkori legjobb barátnőmmel megbeszéltem, hogy vele is találkozunk, hiszen már több hónapja nem láttuk egymást. Így ameddig Eszter a szalonba volt, én Klauval beültem a Meaty's Chimneyteria nevű kávézóba. Itt olyan kürtöskalácsot lehet kapni amibe fagyi van, mellé pedig limonádét ihattunk. Ha gondoljátok próbáljátok ki, mert nagyon finom, és a hely is nagyon barátságos. Klauval az a jó, hogy hiába beszélgetek vele Messengeren is, vagy élőbe sosem fogyunk ki a témából. Mikor Eszter végzett a tetoválással - ami nagyon szépre sikerült - hazamentünk, és iszogattunk egy kicsit, majd élveztük a kilátást, és a város fényeit.
Másnap az esős idő miatt csak este mentünk ki a városba. Őszintén megmondva nem gondoltam volna, hogy ha már Pesten leszek ilyen sok baráttal találkozhatok, de mikor értesültek, hogy fent vagyok, nagyon sokan írtak rám, én pedig örültem, hogy találkozhattam újra párral. Eszter is nagyon megértő volt, amit nagyon köszönök, és úgy láttam ő is kijön a barátaimmal.
A Rizmajer Sörházba ültünk be, ami a Blaha Lujza téren van, és fincsi kézműves söröket fogyaszthattok. Én a Cherrys és mézes söröket kóstoltam meg, és közben nagyon jókat beszélgettünk, és rengeteget nevettünk. Mivel a Világbajnokság meccsét is közvetítették, így szerencsére az eredményről sem maradtam le. Megvártuk a mérkőzés végét, utána pedig hazamentünk. Csütörtökön eljött a hazautazásom időpontja, én pedig már bőven időben fent voltam. Az időérzékem egyenesen rémes, és bár tudtam, hogy kiérünk a vonathoz, csak akkor nyugodtam meg mikor már fent ültem rajta. A hazaút eseménytelenül telt én pedig pár óra alatt már itthon voltam.

Úgy gondolom csakis egy nagy köszönettel tartozom Eszternek, hogy elhívott magához és összehoztuk ezt a pár napot. Nagyon jóléteztem magam, és remélem hamarosan találkozunk újra, mikor már ő jön hozzánk.

⚽Heti körkép⚽

Sziasztok!!

Elérkezett a vasárnap, és úgy gondoltam itt az ideje, hogy leírjam mi volt az én két drágámmal a héten.

Stephan továbbra is nyaral, bár már nem sokáig ugyanis Hétfőn, kezdődik a felkészülési időszak. A hétvégén Eminem koncerten voltak, ahol testvérével vett részt. Manuel is eléggé aktív volt a nyáron, szóval ha Stephan nem is rakott fel dolgokat, Manueltől értesülhettem az eseményekről.

Az As. Roma eléggé sok új játékost szerződtetett, és kicsit tartok tőle, hogy Step' kiszorul a padra, vagy még kevesebb játéklehetőséget kap. Sokszor megfordul a fejembe, hogy talán jobb lenne neki egy olyan csapatba igazolni, ahol tényleg annyi játéklehetőséget kap amennyit megérdemel. Ezáltal fejlődhet, és még az eddigieknél is jobb lenne. Kicsit aggódom még azért is, hogy elment az egyik jó barátja, Nainggolan is. Jó persze a Róma továbbra is benne van a B.L.-be, de ha valami nagyobb kupát szeretne nyerni, nem gondolnám, hogy tovább kéne maradnia.
Szerintetek csak én gondolom így? Nektek mi a véleményetek?


A fiúk a szünet után elég kemény edzéssel rázódhatnak vissza az idénybe, hiszen naponta kétszer kell részt venniük az edzésmunkába. Július 20.-ától pedig megkezdődnek a mérkőzések is. Az első két mérkőzést szerintem simán hozzák majd, hiszen két olyan csapattal játszanak, akiket nem tartok erős ellenfélnek.

A könnyű kezdés után viszont elég kemény menet következik, hiszen kezdődik Amerikába az International Champions Cup.
A mérkőzések a következők lesznek:

Július 25: Tottenham- As Roma.
Július 31: Barcelona- As Roma
Augusztus 7: Real Madrid- As. Roma

Remélhetőleg ebből legalább egyet sikerül megnyerniük majd. Én nagyon bízom benne, és önbizalommal telve indulnak meg majd az új szezonnak.

Két kép az első edzésről.
Úgy látom sokkal izmosabb, mint tavaly, és valahogy sokkal vonzóbb is.

Zlatan: Természetesen Ibra sem maradhat ki a  felsorolásból. Körülötte is pörögtek az események. A Svédek sajnos kikaptak tegnap az Angoloktól 2-0-ra. Nagyon drukkoltam nekik, és tényleg annyira bíztam bennük, viszont legbelül tudtam, nekik ennyi volt a V.B. ..... és ezt nem csak Zlatan hiánya miatt érzett szomorúságom mondatja velem. Ha pedig az Angol mérkőzésnél tartunk van egy vicces történet is. Lehet olvastátok már, hogy Zlatan fogadást kötött Instagrammon David Beckhammel. Mikor először megláttam nem is tudtam hirtelen mit jelent ez az egész, és először azt gondoltam félrefordítottam, de tényleg fogadtak, amit Zlatan talált ki. Az alku a következő volt: Ha az Angolok győznek elhívja Davidot egy vacsorára, legyen az akárhol a világba. Viszont, ha a Svédek győznek Beckhamnek kell valamit vásárolnia Zlatannak az IKEA áruházból. Az Angol focista is belement ám neki is voltak feltételei, ami Svéd győzelem esetén abból állt volna, hogy szívesen elmegy vásárolni az IKEÁ-ba, de ha vereséget szenvednek akkor a Svéd csillagnak kell elmenni Angliába, ahol egy válogatott mérkőzésen viselnie kell egy angol mezt, és a félidőbe halat és sültkrumplit, vagyis Fish and Chips-et kell ennie. Nagyon várom már, hogy lássam rajta a Három oroszlánosok mezét, miközben falatozik.
Szerencsére az egyéni játékára nem lehet panaszom, hiszen tegnap este rendezték meg az LA Galaxy- Columbus Crew mérkőzést, amit ugyancsak felvételről tudtam megnézni, de teljes mértékben megérte. A csapat VÉGRE GYŐZÖTT!! Zlatan pedig újra gólt lőtt. Igaz, csak büntetőből, de az nagyon szép volt. Az eredmény amúgy 4-0 lett. A mérkőzéshez hozzátartozik az, hogy Ibra nem játszotta végig a meccset, hiszen a második félidőbe lecserélték. Remélem nem lesz komoly baja, mert úgy láttam a padon a műtött térdét jegelte.
Egy kis öröm még, hogy beválasztották a 2018-as MLS All Star válogatottba is, ahol majd a Juventus ellen mérkőznek meg. Az időpontot még nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy remek mérkőzésnek nézhetünk elébe.

Sajnos csak olyan képet tudtam kirakni ami a mérkőzés után készült, hiszen Instagrammról nem tudok képeket leszedni.

Remélem sikerült némi plusz információhoz jutnotok általam. További szép napot, és kellemes hetet kívánok NEKTEK! Puszi.

Andrea. :).

⚽ The Sunshine Blogger Awards ⚽

Sziasztok! Rigó Eszter nemrégiben meghívott egy nyári kérdéssorra, és most, hogy végre lett gépem, neki is ugornék. Először is, köszönöm, hogy rám gondolt, és remélem sikerül minden kérdésre jól válaszolnom.

Szabályok:

1. Köszönd meg a díjat annak, aki megjelölt.

2. Válaszolj a kérdéseire.

3. Írd meg, hogy milyen terveid vannak az idei nyárra.

4. Jelölj meg 5 bloggert.

5. Bombázd meg őket Te is 5 db kérdéssel

Válaszaim

Nyáron aktívabb vagy kevésbé aktív a blogod? 

Most azt mondanám, hogy igen, hiszen végre itt a nyár és én sem dolgozom. A munkám miatt ugyanis nekem is nyári szünetem van. Ám mivel a család tudja, hogy én ráérek természetesen mindenért engem ugrasztanak mindenfelé, és hiába akarnék leülni és írni, van, hogy egy héten csak egyszer jut rá időm. Mindenesetre sokkal több időm és szerencsére energiám van a blogommal/blogjaimmal törődni mint munkaidőbe.

2.              Mik szerepelnek a nyári hangulatot adó zenelistádon?

    Az idei nyár egyik nagy kedvence nálam Clean Bandit és Demi Lovato közös zenéje. Egyszerűen      imádom, és van, hogy többször is meghallgatom egy nap. De ha tudni szeretnétek milyen zenéket hallgatok még, és mi az amiktől igazán megjön a kedvem és a nyári hangulatom nézzétek meg azt a posztot amit Eszterrel közösen hoztunk össze, és amin a számunkra legjobb slágerek kapnak helyet. Kattints ide

3.              Mi volt az eddigi legkülönlegesebb hely ahol nyaraltál? Esetleg van olyan képed, amit                  szívesen megmutatnál?

   Hú, erre hirtelen nem tudok válaszolni, mert igazából én minden nyaralást egy szuper és különleges dolognak fogok fel. Számomra nem a hely számít, hanem akikkel vagyok, és akikkel az élményeimet megtudom osztani. Voltam már külföldön is nyaralni, de valahogy a hazai környezetbe biztonságosabban és jobban érzem magam.  Szeretem, hogy ilyenkor együtt van a család, hiszen mindig közösen megyünk. Azt hiszem a legjobb az volt, mikor a párommal nászúton voltunk, Gyulán. Az egész hét, a környezet, és minden annyira romantikus és különleges volt. Képet azonban nem szeretnék mutatni. Remélem nem haragszotok meg érte.

4.              

                   Mi a kedvenc nyári italod?

Egyszerűen imádom a limonádét, és az olyan italokat, amikbe sokfajta gyümölcs van. Néha én is szoktam itthon készíteni ilyeneket. Főleg dinnyét, banánt, és más gyümölcsöt turmixolok össze, és miután jól lehűtöttem már ihatom is. Viszont ha buliba megyek, vagy beülünk valahova, nem maradhat el a Pina Colada koktél.  Nagyon szeretem, és bármennyit megtudnék belőle inni, legyen akár alkoholos vagy alkoholmentes változat.

5.              Volt már olyan nyaralásod, ami horrorrá változott?

Mindig félek, hogy valami balul sül el, ezért bárhova utazom, mindig többször is átnézek mindent. A bőröndömtől kezdve az irataimat. Szerencsére még nem volt olyan nyaralás amin becsúszott volna valami probléma. Bár az is igaz, hogy mint már írtam legtöbbször a családommal utazunk, így  kevés dolog van amire ügyelnem kell.

Terveim a nyárra: A jövő héten végre találkozok egy olyan személlyel akivel alig egy év alatt nagyon jóba lettünk, és bár eléggé tartok a fővárosba való utazásomtól, biztos vagyok benne, hogy sok élménnyel gazdagodok majd. Az pedig, hogy végre sikerült összehoznunk már magába is örömmel tölt el. Terveim között szerepel még egy családi nyaralás Tokajba és környékére, és ha jut még időm Szegedre is eljutok pár baráttal. Ezeken kívül megpróbálom aktívan kiélvezni a pihenésem, és a szabadságom minden pillanatát, ugyanis fogalma sincs mit fog hozni a következő év, de ha az ideiből indulok ki akkor nem lesz egy sétagalopp és igyekszek már előre felkészülni akár a legrosszabbra is.

Az én jelöltjeim: Úgy gondolom, ez egy nagyon szuper kis nyári kérdéssorozat, így nem jelölnék meg senkit. Nyugodtan válaszoljatok a kérdéseimre, ha kedvetek van, és esetleg linkeljétek be a blogot, hogy lássam a válaszaitokat.

A kérdéseim:  1. Kétrészes, vagy az egyrészes fürdőruhát részesíted előnyben?

                         2. Tó, vagy tengerpart?

                         3. Városba, vagy inkább egy vidéki helyre mennél szívesebben nyaralni?

                  4. Van olyan hely ahova úgy érzed életed során mindenképp el kell menned egy nyaralásra?

                        5. Inkább egy bulin vagy egy baráti sütögetésen vennél részt szívesebben?  

Remélem élveztétek ezt a kis TAG-et. További jó nyaralást kívánok nektek, holnap pedig jövök a heti összefoglalóval, ami a fiúkat illeti, hiszen vannak híreim bőven. 

Sok puszi Andrea. 

⚽Mi a helyzet velük? ⚽

Sziasztok!! 

Mint már tudjátok a Szerelemből ötös blog lett a befutó. Megmondom őszintén nektek, hogy nagy örömet szereztetek ezzel, hiszen hozzám is közelebb áll ez a téma, mint a másik. Persze leszögezem az Újra velük történetet sem akarom elhanyagolni, és előbb-utóbb arra is sor kerül majd.

A linkjét ITT láthatjátok!

De most egy kicsit a blog jövőjéről szeretnék írni.
Már az előző bejegyzésbe írtam, hogy valamilyen szinten átakarom alakítani úgy, hogy teljes rajongói blog legyen, ami a két fiú köré épül.

Mivel Stephan jelenleg a nyaralását tölti, sok eseményt nem tudok róla írni, inkább nézzétek meg a képeket, amik szerintem iszonyú aranyosak róla, és ahogy a fotókat nézem az jut eszembe, hogy igazán megérdemelne már maga mellé egy helyes lányt.




Zlatanról azért vannak események. Hétvégén két csodálatos gólt szerzett, bár igaz nyerni nem tudtak, hiszen az eredmény 3-3 lett. Igaz élőbe nem láttam a mérkőzést, viszont az azóta lévő ismétlést már annál többször. Hiába ha van nem bírom ki, hogy ne nézzem meg. A Világbajnokságon Svédország remek eredményeket ért el, és a mai mérkőzésen is 1-0 arányban nyertek, Svájc ellen. Ez pedig azt jelenti, hogy magabiztosan ott vannak a nyolcaddöntőbe. Szurkolok is nekik, és nem is. Az érzéseim velük kapcsolatban nagyon kettős. Nyilván örülök ennek a remek válogatottnak, de mikor őket nézem mindig érzem, hogy valami hiányzik. Ez pedig Zlatan... és akárki akármit mondd, ő akkor is egy remek játékos akinek helye lett volna a pályán.
Másik hír, hogy a hetekbe újabb tetoválást csináltatott?? Őszintén megmondom, én úgy tudtam, hogy ez a mandalás dolgot már régebb óta varratta magára, most mégis mindenki arról beszél, hogy ez új tetoválás.
Igazából teljesen mindegy, mert a lényeg, hogy iszonyúan jó, és nagyon kiemeli a kerek részeit.... 😋

Elvileg ezeket a képeket ruha nélkül fotózták, de nekem valahogy hihetetlennek tűnik, hogy ő mégis ennyi ember előtt vetkőzne. Szerintetek?? Én biztos nem merném,  még akkor sem ha olyan testem lenne, mint Helénának.

Remélem tetszik nektek ez az új helyzet, és továbbra is velem lesztek, itt is.
Nagyon bízom benne, hogy legújabb blogom is elnyerte a tetszéseteket, és ugyanolyan lelkesedéssel várjátok majd azok részeit is, mint ennek.

Hamarosan jelenetkezem, és hozom a legújabb hírt Róluk!

Addig is nagyon szívesen fogadom az észrevételeiteket, gondolataitokat, vagy bármit ami a bloggal kapcsolatos!
Sok puszi Andrea.