3/4 ⚽️ Győztes ⚽️

Sziasztok!!! Először is köszi, hogy még mindig olvastok. Fogadjátok szeretettel az új kinézetet. Használjátok nyugodtan a chat-et, ha véleményt vagy más közölni valót szeretnétek írni. Cserébe is szívesen benne vagyok. :). Jó olvasást. Puszi Andrea. 

Stephan:

Az As. Roma egész jól kezdte a Szeptembert és úgy tűnt, hogy kiváló helyen állunk a tabellán. Sajnos a Juventust nem tudtuk megelőzni, de számomra most ez nem is volt annyira lényeges. A foci picit háttérbe szorult ugyanis végre úgy éreztem újra szerelmes vagyok és a választottam egy édes huszonhárom éves magyar lány volt, akit Kittinek hívtak. Boldog voltam, hogy ha munkája engedte, minden meccsemen kint volt. Sosem gondoltam volna, hogy Lili után ennyire be leszek zsongva vakiért, de most ez történt és velem egyszerűen madarat lehetett volna fogatni a boldogságtól. Jó volt, hogy volt mellettem egy lány, akinek meg tudtam mutatni mennyire jó vagyok. Megmutattam neki a kedvenc helyimet és szinte alig voltunk otthon. Kitti sokat dolgozott a bárba, ami kezdett beindulni. Edzések után hogy ott segítsek neki, vagy figyelemmel kísérjem a munkáját néha én is benéztem hozzá. Lili alig volt otthon, mert vagy dolgozott, vagy Manchesterbe utazott, hogy Zlatan meccsein legyen. Az egyik pletykalapba megjelent újságcikk miatt eléggé nagy volt a balhé kettejük között, de szerencsére megtudták beszélni és Lili megígérte, hogy amint tud, azonnal utazik hozzá. Szegény csak most szembesült ennek az úgymond nyilvános életnek az árnyoldalaival. Mikor anno velem járt akkor is jelentek meg cikkek, de nem ennyi és nem ilyen durvák. Éppen otthon ültem és néztem a televíziót mikor Kitti hazaért. Ha azt vesszük együtt voltunk egy hónapja, de még semmi komoly nem történt a csókon kívül, ami már eléggé zavart. Nem értettem egy ilyen lány, aki sok férfival volt együtt miért fél és miért nem akar hozzám bújni éjszaka. Meglepett, hogy éreztem rajta ő is ugyanúgy kíván, mint én őt, de mikor már csak pár érintésre lettünk volta a dologtól leállított és bevonult a saját szobájába. Fogalmam sem volt róla mit csinálok rosszul vagy mit nem, ez pedig teljesen megrémített. Talán tényleg velem van baj és egy lánynak sem kellek és tényleg csak barátnak vagyok jó. Szeptember huszonnegyedikén otthon játszottunk a Crotone ellen és örültem, hogy Kitti is a lelátón lesz. Önbizalommal töltött el, és szerettem volna bizonyítani neki, hogy rájöjjön, nem csak ígéret vagyok, hanem számít, ha a pályán vagyok. A mérkőzés a szokott időben kezdődött és én éreztem, hogy valami történni fog. Az Olimpico pályája nem volt közel a lelátóhoz, de mikor kivonultunk mégis észrevettem a sugárzó mosolyú smaragd szemű lányt, aki - amikor észrevette, hogy figyelem egy kis szívecskét formázott a kezéből, majd felém küldött egy puszit. Hatalmas bizonyítási vágy volt bennem és éreztem, itt tennem kell valamit. Nagyon jól indult az egész mérkőzés és én alig bírtam a sok adrenalinnal, ami bennem tombolt. Csakis az kattogott az agyamba, hogy gólt rúgjak és Kitti büszke arcát lássam. Egy kiváló átadásból aztán megkaptam a labdát és erősen a kapuba rúgtam. Hatalmas boldogság töltötte el a szívem és oda futottam ahol ő volt és egy csókot küldtem felé, amit ő vörös arccal fogadott. Főleg mikor a kivetítőn is mutatták én pedig büszke voltam magamra, hogy ilyen reakciót váltok ki belőle. A meccs végül 4:0-ra végződött, ami újfent örömmel töltött el. Gyorsan lesiettem az öltözőkhöz majd jókedvűen fogadtam a gratulációkat, amiért megrúgtam az első gólomat az idénybe. Én is hasonlóan tettem a csapat társaimmal majd egy gyors zuhanyzás után átvettem a ruhámat és táskámmal együtt kiléptem a folyosóra. Kitti azonnal a nyakamba ugrott és csillogó szemmel rám nézett.

-          Gratulálok!!! – Kezdte miután egy csókot nyomott az arcomra. – Annyira örülök neked és persze a csapatod győzelmének is. Megjegyzem nem sok meccsen vettem már részt, de eddig ezt élveztem a legjobban. Olyan szuper volt a hangulat és te is és ez a sok ember, meg a himnusz az elején és én… - Hadarta, és annyira édesen adta elő, hogy muszáj volt egy nagy csókkal belé fojtani a szót.

-          Bocsánat sokat beszélek. – Sütötte le a szemét miközben elpirult.

-          Nem lényeg. Szeretem hallgatni. Van valami terved ma estére? – Néztem rá miközben kéz a kézben indultunk az autóm felé. Táskámat lazán bedobtam a hátsó ülésre és kinyitottam Kittinek az ajtót. Gyorsan beültem mellé, mire Kitti folytatta. 

-          Arra gondoltam, talán maradhatnánk otthon és megnézhetnénk egy filmet. Előtte főznék kaját és… - De nem folytatta, mert közelebb hajoltam hozzá és a fülébe súgtam.

-          Aztán összebújhatnánk. – Mondtam vággyal teli hangon és félre toltam a haját, hogy a nyakába csókoljak. Testét azonnal kirázta a borzongás, így mosolyogva folytattam és lehúztam a ruha pántját. A meccsen történtektől és Kittitől is teljesen be voltam zsongva és az vérem csak forrt a sok energiától, amit minél előbb leakartam vezetni. Mikor már kemény melleihez értem volna hirtelen leállított.

-          Stephan ne. – Suttogta, de tudtam nem gondolja komolyan így folytattam, viszont egy pár perc után újra kezdte. – Stephan állj le! – Tolta el a fejem. – Autóba vagyunk, és bárki megláthat.

-          Nem érdekel Kitti. – Csókoltam meg és kezem a blúza alá vándorolt. Próbáltam kiszabadítani melleit az elől kapcsos melltartójától, de erősen megfogta a kezem és szemembe nézett. – Állj le! – Hangja szigorúságától egy megadó sóhaj szakadt ki a számból majd beindítottam az autót. Hazaérve Kitti gyorsan letusolt én pedig rendeltem valami laktató kaját mivel nem akartam, hogy a lány a főzéssel bajlódjon. Próbáltam elterelni a gondolataimat, hogy ne törjem rá az ajtót a lányra és álljak be mögé zuhanyozni. Kitti pont akkor végzett mikor meghozták a vacsorát majd együtt ettünk és mindenféle dologról beszélgettünk, és örültem, hogy a lányt a foci érdekli és sokféle kérdést tett fel a munkámmal kapcsolatban. Beraktam egy romantikus filmet és gyengéden a lány selymes haját simogattam, ahogy hozzám bújt. Kezem újra lentebb vándorolt tökéletes testén és a takaró alá kalandozott.

-          Tudtad, hogy nemsokára lesz az egy hónapos évfordulónk? – Kérdeztem vágytól fűtött hangon és láttam, hogy élvezi, amit teszek így tovább csináltam. Végre éreztem, hogy ő is kezd beindulni.

-          Szerintem megünnepelhetnénk akár most is előre. – Csókoltam meg szenvedélyesen.

-          Stephan ráérünk még. – Pillantott rám és a hajamba túrt ám ezzel csak még jobban felkorbácsolta a vágyamat. – Nyugi.

-          De Kitti én. – Kezdtem ideges hangon. – Én már nagyon szeretném és…

-          Igen de…

-          De mi? – Néztem rá és szemem szikrákat szórt. – Te is szeretnéd. Látom rajtad és érzem is. Miért vagy ennyire ellenséges? Talán…

-          Stephan én még sosem… - Kezdte volna ártatlanul, viszont ekkor már olyan ideges voltam, hogy felálltam a kanapéról. Össze voltam zavarodva és fájt, hogy elutasítja a közeledésemet. Mérgembe pedig csak így vágtam vissza.

-          Annyi pasival voltál, hogy még magad sem tudod, erre pont velem nem akarsz lefeküdni? – Néztem rá és ekkor egy nagy pofont éreztem az arcomon majd Kitti könnyekbe lábadt szemeit pillantottam meg.

-          Te azt sem tudod miken mentem keresztül. Nem ítélhetsz el és nem hozhatod fel nekem ezeket!! – Kiabálta szinte hisztérikus hangon. – SOHA TÖBBET!!! Amúgy ha tudni akarod, még szűz vagyok. – Ezután nagy ajtó csapkodás után a szobájába vonult. Még a csukott ajtón keresztül is hallottam a zokogását és rájöttem, hogy egy címeres fasz vagyok, aki nem tud parancsolni a vágyainak és nem tudja befogni a pofáját. Szinte égett az arcom Kitti hatalmas pofonjától. Nem tudtam mit tegyek, de majd belesajdult a szívem amint zokogó hangját hallottam. Úgy voltam vele nem érdekel és talán ennél rosszabb már amúgy sem lehet, így bekopogtam a szobájába és miután bebizonyosodtam, hogy nyitva van az ajtó benyitottam. A lány az ágyon feküdt és törékeny testét rázta a sírás. Mellé ültem majd végigsimítottam a hátát. Egy ideig csendben folytattam a mozdulatot majd megköszörültem a torkom és így szóltam.

 -          Bocsáss meg. Nem akartalak megbántani én csak… basszus Kitti nem tudom mi ütött belém. Hamarabb mondtam ki a szavakat mint gondolkoztam volna, és tényleg sajnálom. Remélem megtudsz nekem bocsájtani. – Álltam fel és már majdnem elhagytam a szobát mikor Kitti megszólalt.

-          Várj Stephan. – Kezdte. Könnyes szemeiről lefojt a szem festék, de még így is gyönyörű és törékeny volt. – Igazad van, hogy elítélsz,de tudnod kell, hogy nem feküdtem le egyetlen férfival sem. Persze lehetett volna, de nem tettem meg. Soha még a legnagyobb összegű ajánlatra sem. Nem vagyok kurva csak táncos lány. A kettő nem ugyanaz. Albinnal lehetett volna, de ő nem erőltette én pedig túlságosan féltem így mire odajutottunk volna már szakítottunk. – Mesélte. – Sajnálom, hogy elítélsz és fáj, hogy ezt gondolod rólam, pedig nem is tudod az igazságot. Annyira boldog vagyok veled és nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen jóképű, édes mosolyú, csillogó tekintetű fiúval fog összehozni a sors. Nézd Stephan én annyira féltem ezt a kapcsolatot, hiszen ami köztünk kialakult az olyan varázslatos számomra és nem akarom, hogy összetörjön ez a varázs. Érted? – Kérdezte. – Te pedig folyamatosan ezzel nyaggatsz és már kínosnak is éreztem, de tényleg félek.

-          Ó édesem. – Ültem vissza mellé és kisimítottam egy tincset az arcából. – Nem tudtam, hogy ez bánt téged. Miért nem mondtad?

-          Azt hiszem féltem. Féltem, hogy elhagysz. – Hajtotta le a fejét, de én felemeltem és mélyen a szemébe néztem.

-          Nem hagylak el, mert szeretlek. – Mondtam ki és Kitti felvidult majd hatalmas mosoly jelent meg szépséges arcán.

-          Igazán? – Kérdezte izgatottan. – Tényleg ilyen kevés idő után biztos vagy benne?

-          Biztos.

-          Én is szeretlek Stephan. – Csókolt meg és újra beletúrt a hajamba. Éreztem, hogy kezdem megkívánni, de nem akartam elveszteni a fejem és még akkor is tartottam magam mikor lehúzta rólam a pólóm majd ő is megszabadult a felső ruházatától. Magához húzott és az ágyra dőltünk.

-          Tényleg ezt szeretnéd? – Érdeklődtem és reméltem számomra kedvező választ kapok.  Kitti nem szólt csak sokat sejtetően bólintott.

-          Kérlek ne légy durva. – Pillantott rám és én tudtam élete legjobb éjszakájával kell megajándékoznom ezt a törékeny lányt.

-          Ígérem, figyelek rád. – Csókoltam meg szenvedélyesen. Kitti meztelen teste és bódító illata ellenére is végig tartottam magam és azzal foglalkoztam, hogy neki a lehető legjobb legyen. Nyelvemmel feltérképeztem az egész testét, amit hangos sóhajokkal kísért.

-          Stephan. – Suttogta bele az éjszakába miközben gyengéden meghúzta a hajam. Felhördültem a mozdulattól és átfutott az agyamon, hogy nem sokáig fogom bírni ám ekkor Kitti kerekedett fölém majd ugyanazt csinálta velem, amit én tettem az előbb. Mikor már a szobát szinte felrobbantotta az elfojtott kielégülés utáni állapot újra a hátára feküdt és csendben jelezte, hogy készen áll én pedig nem teketóriáztam és gyengéden belé hatoltam. Kitti egy halk sikolyt eresztett el, majd szenvedélyesen megcsókolt én pedig először lassan majd egyre gyorsabban mozogtam benne. Végül nem sok idő kellett hozzá, hogy Kittivel együtt én is a csúcsra érjek. Boldogsággal a szívembe hallottam a lány egyenletes szuszogását miközben a hátát simogattam majd kis idő múlva én is elvitorláztam az álmok tengerére. 

3/3⚽️ Hamis vádak!! ⚽️

A Labdarúgó Szuperkupa döntője szombaton este volt és mi Alexandrával mentünk el rá. Furcsa volt, vele egy autóba ülni, de szerencsére Maxi is velünk jött, ami oldotta a négy órás autóúton néha előtörő feszültséget. Szerettem volna Zlatannal menni, de mivel ő a csapattal ment így ez az út járhatatlan volt. Londonba beérve gyorsan leparkoltunk és mivel VIP jegyünk volt csak fel kellett mutatni és már engedtek is a Wembley-be. Még örültem is neki, hogy jó helyről figyelhetem, mert így legalább Paolo sem csalódhat bennem, hiszen ha azt vesszük még a szabadságomon is dolgozok. Este hat előtt pedig már mindenkit beengedtek a hatalmas épületbe ami egyszerűen csodálatos volt. Szájtátva bámultam a hatalmas nézőteret és a csodálatos zöld, rendezett gyepet. A két csapat a Leicester City és természetesen a Manchester United volt. Ők ketten nyerték meg az előző évi P.L- t és F.A.-Kupát. Tavaly persze erre még senki nem számított, hiszen ez a kis csapat sehol nem volt még ilyenkor, de megmutatták, hogy csak hinni kell és bármi sikerülhet. Zlatan számára eléggé nagy tétje volt, hiszen megszerezhette újabbik trófeáját és nagyon reméltem sikerül is neki. A csapatok mind a saját megszokott színű mezükbe léptek a pályára így a Leicesten kékbe az United pedig pirosba amit valljuk be utáltam, de Zlatanon még ez is jól állt. Csodálatos napsütés volt és minket is annyira magával ragadott a szurkolás, hogy alig bírtunk a fenekünkön ülni. Alexandrával és Maxival szinte végigkiabáltam az egész mérkőzést és láttam a lányon, hogy mennyire hisz Zlatanba. A mérkőzésen a 32.- percig nem történt semmi említésre méltó majd Lingard góljával az United megszerezte a vezetést. Ezzel úgy tűnt mindenki lenyugodott és így vonultak le a gyepről az első félidő végeztével. Alexandrával megtárgyaltuk az eddigi eseményeket és mindketten úgy láttuk, hogy szerelmem kezd beilleszkedni a csapatba, bár azért voltak olyan megmozdulásai, amikor még látszott, hogy nem nagyon érzik egymás egy-egy passznál. A második félidőbe kicsit leültek a fiúk és ennek meg is lett az eredménye, mert Jamie Vardy az 52. percben megszerezte az egyenlítést, ami nem volt jó mert ha ez továbbra is így maradna akkor hosszabbítás következik. Csak kiabáltunk és szurkoltunk, és a hangom szinte teljesen elment mikor Zlatan a nyolcvan harmadik játékrészbe egy fejes góllal megszerezte a vezetést a csapatának. Majd kiugrottam a bőrömből örömömbe. Maxi is és Alexandra is hasonló állapotba voltak mellettem és nekem átfutott az agyamon, hogy mennyit veszekedtem vele a nyáron és mennyire gyűlöltem, hogy ideigazol, de mikor láttam rajta, mennyire boldog akkor már világossá vált előttem, neki tényleg ez az élete. A kupák és győzelmek. A legvégén levette a pólóját is aminek borzasztóan örültem, főleg mikor nagy totálba mutatták a kivetítőn. Majd mindenki szépen felsorakozott és az emelvény felé vezető lépcsőn indultak átvenni a díjukat.

3/2. ⚽️ Egy próbát megér!! ⚽️

Lili:

Július 30.-án mutatták be Zlatant egy Galata elleni meccsen ahol rögtön gólt is szerzett a 4. percben. A televízión keresztül követtem a mérkőzést, és a szívem hevesen dobogott mikor szerelmemet mutatták. A távolság borzasztóan megviselt és tudtam igaza van Stephannak, de a pihenő időmig még majdnem egy hét volt és ebbe mindent beleakartam suvasztani munka terén. A Milanói fesztiválon sok olyan focistával dolgozhattam, akikre felnézek és becsülöm a munkájukat. Legyen akár Interes vagy Ac. Milanos. Az utóbbi klubba rengeteg volt a fiatal tehetség akikkel hamarabb egy hullámhosszra kerültem és örömmel fogadtam, hogy lelkemre kötötték, ha fotósorozatot kell készíteni akkor csak én legyek az aki elvállalja. Megismertem egy remek focistát Gianluca Lapadula személyébe aki folyamatosan bókolt és talán flörtölt is velem? A hazavezető úton is ez járt a fejembe, és mosolyogva gondoltam arra, hogy mit szólna Zlatan ha ezt tudná. Helyes fiúnak tartottam, de úgy gondoltam ez jobb ha megmarad az én személyes kis titkomnak. Otthon kicsit furcsa volt a hangulat, amit sehogy sem tudtam hova tenni. Mind testvérem mind Stephan nagyon különösen kerülték egymást. Egyik este éppen Zlatannal beszéltem Skypon mikor Kitti kopogott az ajtón.

- Igen. – Szóltam ki és húgom fejét láttam az ajtóba.

- Zavarok? – Nézett rám majd a laptopomra ahol éppen barátom kicsit fáradt arca volt látható.

- Nem, gyere, csak arról beszéltünk, hogy holnap után utazok.

- Remek. – Huppant le mellém az ágyra, majd a kamerába integetett és svédül mondott Zlatannak valamit mire ő felnevetett és ugyanúgy visszaválaszolt.

- Héé én is itt vagyok. – Szóltam rájuk tettetett felháborodással.

- Nyugi szívem csak megkérdezte hogy vagyok majd én visszaválaszoltam neki.

- Igazán? – Néztem rájuk kérdőn mire bőszen bólogattak. – Rendben. Mit szeretnél Kitti?

- Csak majd ha ráérsz akkor mondom. – Szólt kicsit zavart tekintettel.

- Kicsim, nekem mennem kell. – Szólt közbe barátom. – Már úgyis sokat beszélgettünk és várlak holnap után.

⚽️ 3/1. Évadkezdő: A másik lány!! ⚽️

Stephan:

Az esküvő után Manuel és Heléna azonnal elutaztak és meg sem álltak Egyiptomig, hogy Heléna is megismerjen olyan rokonaimat, akik a távolság miatt nem tudtak eljönni, vagy a nagymamámat, aki már idős volt egy repülő útra. Úgy tudtam Szeptemberig meg sem állnak az utazgatással hiszen Egyiptom után Dubai, majd Sydney következik. Hiába Manuel mindent megakart tenni azért, hogy felesége a legjobbat kapja. Én eléggé sokat jártam edzésekre és a haverokkal bulizni. A két legjobb barátom Radja Nainggolan és Juan Iturbe mindig velem voltak így jókedvűen vártuk az előszezoni mérkőzéseket. Otthon sajnos nem volt annyira rózsás a helyzet és az is kellemetlenül érintett, hogy két lánnyal lakok együtt, és ebből sajnos egyikőjük sem a barátnőm amivel a fiúk rendszeresen piszkáltak. Mikor Zlatan elment Lili a munkába temetkezett. Éjjelekig fent volt és cikket írt vagy a képeit szerkesztette és szinte alig tartózkodott lakáson belül. Már nem volt az a lány akibe anno beleszerettem. A mosolygós mindig jókedvű és kedves Lili Zlatan távozása után eltűnt, és én belül örültem is, hogy nem kell látnom a szomorú szemeit. Lilivel ellentétben viszont Kitti folyamatosan otthon lebzselt, ami talán abból volt, csak jó, hogy mindig volt főtt kaja otthon és nem kellett egyedül XBOX-ozni, mert a lány meglepő módon nagyon profi volt benne. Úgy tudtam hamarosan Rómába is nyílik egy olyan bár, mint Stockholmban és a lány majd ott fog dolgozni, mint üzletvezető, de addig a főzés és az egész napos pihenés tette ki a mindennapjait.

- Megjöttem. – Szóltam be a lakásba mikor hazaértem.

- Szia. – Jött ki a lány és dús haját lazán hátra vetette. – Kész a kaja és talán Lili is hamarosan érkezik. – Magyarázta miközben elővett két tányért.

⚽️ Gyere haza!!! ⚽️

Csak álltam ott a testvéremmel szemben miközben a két fiú értetlenül nézett a válaszom után. Kitti mind a kettejüknek bemutatkozott miközben jól végigmérte őket. Mivel a húgom meglepő módon tudott Svédül magas barátommal társalgott majd egy kicsit Stephannak is magyarázott valamit, de erre már homályosan emlékszem. Eszembe jutott mennyire szerettem a testvéremet, és nem tudom miken ment keresztül, amíg én nem voltam vele. Nekem kellett volna rá vigyáznom, de magára hagytam, és mikor ezen járt az eszem a fájdalom olyan mélyen ütött szíven, hogy elsötétült a világ én pedig csak tompán érzékeltem magam körül a dolgokat. Másnap reggel arra ébredtem, hogy a nap a szemembe süt. Egy picit helyre kellett tennem magamba az eseményeket. Körülnéztem és láttam, hogy ahol aludtam az nem az én számomra kijelölt szoba volt. Próbáltam magamba visszaidézni a tegnap este történteket, de szinte nem jutott eszembe egyéb, csak, hogy Kitti feltűnt majd a két fiú riadt arca villant fel és, hogy bevonszoltak ide. Egy levelet pillantottam meg magam mellett a párnán. A kezembe vettem és olvasni kezdtem a gyöngybetűket, amikben Heléna írását fedeztem fel. „ Szia Lili, remélem jobban vagy, és tényleg csak egy kis lelki sokk volt az amiért elájultál tegnap. Bocsánat, hogy nem köszöntem el, de már korán reggel indult a gépünk. Köszönök mindent, hiszen nagyon szép volt az esküvő, és a buli is. Kérlek vigyázz magadra, és a tesódra is. Beszéltem vele és örülök, hogy megismerhettem. Aranyos lány. Puszi és hamarosan találkozunk: Heléna." Kikeltem az ágyból és felvettem a kirakott ruhákat amiket egy kedves ismeretlen tett oda, majd kinéztem az ablakon. A csodálatos kertre nyíló kilátás megnyugtatta a szemem és észre sem vettem mikor halkan kinyílt mögöttem az ajtó.