2018. május 9., szerda

4/18 ⚽️ Együtt a szebb jövő felé 2. ⚽️


A polgári esküvő után Evelina megkért, hogy fotózkodjunk egy kicsit a vendégekkel is, majd pár pincér tálcán hozta ki a pezsgős poharakat, és a behűtött pezsgőt, mi pedig kivártuk a sort, amíg mindenki átadta gratulációját és jókívánságait nekünk. Mikor lement a vendégsereg, Evelina megkért mindenkit, hogy foglalják el helyüket, amiket a vendégek gyorsan megtaláltak, hála az ügyesen kirakott névtábláknak és rendezett asztaloknak, amiket úgyszintén Evelina és csapata állított össze. A körasztaloknál hat személy foglalhatott helyet, baráti, családi társaságok ültek együtt. Mi természetesen a fő asztalnál ültünk. Zlatan és az én oldalamon a tanújaink, ezután tanúink párjai és a szülők foglaltak helyet. Miután a vendégsereg és mi is leültünk Zlatan megkocogtatta a poharat, majd felállt és megköszörülte torkát.

- Sziasztok! - kezdte és úgy tűnt mintha ideges lenne. - Szeretnék egy pár szót mondani, mielőtt belefogunk a vacsorába. Először is köszönöm, hogy eljöttetek, hogy ezen a fontos napon velünk ünnepeljetek, remélem, jól érzitek magatokat. Csakúgy, mint én, aki nem is lehetne ma boldogabb, hiszen annyi év után végre nőül vehettem azt, aki a világot jelenti számomra. Tudjátok sokat törtem a fejem, hogy ha itt leszek, vajon milyen érzések lesznek bennem, de úgy gondolom, nem kell előletek eltitkolnom semmit. Főleg nem a boldogságomat és a büszkeségemet. Ti is tudjátok, hogy mennyi mindent elértem már életemben, de folyamatosan arra törekedem, hogy mindig minden területen a legjobb legyek. De ehhez kellett, hogy egy olyan ember álljon mellettem, mint Lilien, akire már nem csak úgy gondolok, mint a társam, és legfőbb támogatóm, hanem a fiam édesanyja is. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen csodálatos nő támogat. Szeretnék, most köszönetet mondani azért, hogy velem van és megígérem, mindig kiállok a kapcsolatunkért, és érte. Szeretlek Lili, és ez sosem lesz másképp. - Emelte fel poharát és amikor rám nézett szemeiből hatalmas szeretetet olvastam ki. Zlatan megfogta a kezem, felsegített, majd átöleltem és forrón megcsókoltam miközben mindenki éljenezett. A hosszúra nyúlt csók után érkeztek az ételek, amit  Evelina úgy válogatott ki, hogy mindenki megtalálja a számára legfinomabb falatokat. Előételnek egy kis Caprese salátát szolgáltak, fel, ami egyszerre volt könnyű, de kiválóan megalapozta a vacsorát, a maga egyszerűségével, és finomságával.  De aki ismerkedni szeretett volna a magyaros ízekkel, megkóstolhatta a gulyáslevest is. Ennek nagyon örültem, hiszen visszahozta egy kicsit a gyerekkoromat, és azt a hangulatot, amikor a mamámnál voltunk, ő pedig a világ legfinomabb gulyáslevesét készítette nekem és húgomnak. Egyszerűen imádtam és boldog voltam, hogy a helyi szakácsok szinte tökéletesen megfőzték kedvenc levesemet.
- Milyenek a hazai ízek? - suttogta szerelmem, miközben elvesztem az ízekben.
- Egész finom, sőt.  Visszahozza a gyerekkoromat - mosolyogtam rá, majd végigpásztáztam tekintetemet a társaságon. - Úgy látom, sokaknak ízlik.
- Remek választás volt.
- Tudom. Jó ötlet volt Evelinától. Még nem is köszöntem meg, amiket a vacsora elején mondtál. Annyira szép volt és megható.
- Komolyan gondoltam minden egyes szót - fogta meg kezem - nehéz az érzelmeimről beszélni, de melletted sokkal könnyebben jönnek a szavak. Valahogy kihozod belőlem a romantikus énemet.
- Imádom ezt az oldaladat Zlatan - adtam az arcára egy puszit, amiből egy gyors csók lett. A levesek után következtek a fő ételek, ahol több szempontot is figyelembe vettünk. Mivel a vendégek szokásaihoz akartunk igazodni, így egyaránt készültek vegetáriánus, halas, és húsos ételek is, amiket a leves vagy a saláta közben mindenki kedvére kiválaszthatott a menükártyákról. A pincérek ezeket aztán gyorsan összekapkodták, így senkinél sem volt keveredés. A vegetáriánus ételt töltött paprikával, rizottóval kuszkusz töltelékkel, vajas újburgonyával, és zöldségekkel tálalták. A halasnál a lazac, pesto-morzsával, béarnaise mártással, újburgonyával és saláta levelekkel. De számomra a húsos étel volt a kedvenc, amelynél szintén több volt a választék. Az egyik egy különleges sussexi bárány volt, amit vörösborral, új burgonyával és szezonális zöldségekkel készítettek el. A csirke pedig fehérborszósszal, újburgonyával és szintén szezonális zöldségekkel készült. A fő asztalnál mindenki a húsok mellett tette le voksát, de amíg én a bárányt részesítettem előnyben a mellettem ülők mást fogyasztott. Zlatan halat, Stephan pedig csirkét. A vacsora alatt végig lágy, csendesebb zene szólt, a világítás pedig hangulatos fényekkel világította meg a termet. 
- Remélem mindenki jót választott - néztem kettejükre, mire mindkét fiú teli szájjal bólogatott. A vacsora további részében, hol Zlatannal, hol Stephannal társalogtam, és folyamatosan szemmel tartottam a társaságot. Úgy láttam mindenki jól érzi magát. A vacsora végeztével jóllakottan vártam a süteményt, mikor Stephan megkocogtatta a poharat, és megköszörülte a torkát.
- Most, hogy a vacsora végéhez értünk, szeretnék én is pár szót mondani - kezdte én pedig kíváncsian néztem fel rá. Nem számítottam arra, hogy beszélni fog. - Ezzel a két emberrel, aki most mellettem ül már több éve ismerjük egymást. Zlatannal a foci hozott össze minket, Lilivel pedig egy szerencsés baleset, amit én okoztam. Az események pörögtek, de a barátságunk nem változott, sőt úgy érzem csak erősödött, amire én nagyon büszke vagyok. Elvégre nem mindenki mondhatja el magáról, hogy Zlatan Ibrahimovic egyik legjobb barátja - mosolyodott el mire a teremben enyhe nevetés tört ki. - Úgy gondolom, szerencsés vagyok azért is, hogy ez a két ember kapcsolatát a kezdetektől követni tudtam és igyekeztem mindig mellettük állni, még akkor is ha éppen nem úgy jött ki számukra a lépés. Őszintén szólva egy hatalmas hurrát mondtam, mikor Lili felhívott, és megívott az esküvőjükre. Akkor az jutott eszembe, végre észhez tértek és rájöttek, ők együtt tökéletesek, nekik örökké együtt kell lenni. Remélem még nagyon sok évig boldogok lesznek együtt és békességben nevelik fel csodálatos kisfiúkat. Gratulálok nektek,  lehet túl érzelgős most amit mondok, de nagyon fontosak vagytok a számomra. Szeretném ha több romantikus pillanat jutna nektek az esküvő után is, ezért úgy gondoltam, a nászutat töltsétek a sajtótól eldugottabb szigeten. Mauritiuson - mondta és egy borítékot adott át, mi pedig szinte szóhoz sem jutottunk a meglepetéstől.
- Köszönjük Stephan - állt fel Zlatan és megölelte, majd én is hasonlóan tettem. A sütemények után a többiek is átadták ajándékukat, mi pedig egyik ámulatból a másikba estünk. Szinte nem is gondoltuk, hogy ennyi mindent kapunk, ami leginkább a babaholmik köré épült. Családtagjainktól viszont további értékes ajándékkal gazdagodtunk. Szüleimtől egy csodálatos házat kaptunk, Magyarországon a Balaton körül. Mikor ezt bejelentettük, Zlatan ígéretet tett, hogy hamarosan birtokba vesszük, és berendezzük majd. Persze hihetetlennek gondoltam, de mivel megígérte reménykedtem benne, hogy annyi év után tényleg hazamegyek, és végigvezethetem majd országom legszebb helyein. Kittitől egy gyönyörű herendi porcelán készletet kaptunk, amibe belegravírozták az esküvőnk dátumát és mindkettőnk nevét. Az enyém már úgy ahogy felvettem: Lilien Ibrahimovic. Helénától, Manueltől és Jurkától egy különleges fotókiállításra kaptunk meghívókat amit New Yorkba tekinthettünk meg. Személy szerint ennek az ajándéknak örültem a legjobban, hiszen olyan művész a képeit láthatom élőben akit hatalmas szakembernek tekintek. Sally Mann egy példakép számomra, csakúgy, mint a munkássága is. Az ajándékozás után Evelina jelzett a dj-nek, ezután felénk fordult és megkért járjuk el az első táncunkat, immáron házaspárként. Először egy lassú dallamú zene szólt, mi pedig elvesztünk egymás tekintetében. Élveztem ahogy Zlatan a csípőmre rakja kezét és határozott mozdulatokkal vezetni kezd, én pedig átadhattam neki magam. Pár perc után a zene ütemesebb lett, egyre többen követték példánkat, így már alig volt hely a parketten. Többen lekértek mindkettőnket, ami nagyon tetszett, hiszen közben elcseveghettem a többi vendéggel is, de Zlatant egy percre sem tévesztettem szem előtt. A lakodalom közben azonban kisfiamról sem feledkeztem meg, aki miután megetettem, édesen elnézelődött a hordozójában, de mikor elálmosodott Maya vitte lefektetni. Hálás voltam a lánynak a sok segítségért és azért, hogy így ellátja Alexandert. 
- Jól érzed magad? - kérdezte Zlatan mikor újra egymás mellé keveredtünk. 
- Igen, minden fantasztikus, én pedig csodálatosan érzem magam. Evelina tökéletes munkát végzett a dekoráció, és az ételek tekintetében is. Örülök, hogy őt kértük fel. 
- Én is - mosolygott rám, ahogy gyengéden megsimogatta arcom. - Szinte hihetetlen, hogy ilyen gyorsan lerendezte az egészet. 
- Ez nekem is hihetetlen, de mégis sikerült, most pedig várom, hogy mit hoz még az este. 
- Gondolod lesznek még meglepetések? 
- A húgom eléggé titokzatosan susmogott a fiúkkal, szóval biztos vagyok benne - húzott közelebb és újra megcsókolt. A tánc után a tortáé volt a főszerep ami szintén piros és fehér színekben pompázott, rózsákkal.  Négy emeletes csoda volt, négyféle ízzel. Közösen vágtuk fel, majd az első falatot egymásnak adtuk. Az édesség nem csak küllemre, de ízre is isteni volt és örültem, hogy mindenki hasonló véleménnyel van. Az nyalánkság után újra táncba kezdtünk és  mikor a dj szünetet tartott újra Evelina vette magához a szót. 
- Kedves lányok! - állt a terem közepére, hogy mindenki jól láthassa. - Az ifjú pár jóvoltából szeretném megköszönni a sok ajándékot, meglepetést. Viszont most a hajadon lányokhoz fordulok. Kérlek, álljatok ide közel egy kupacba, hogy megnézzük ki lesz az aki követi Lilit és hamarosan bekötik a fejét. - Invitálta a lányokat, akik úgy tettek, ahogy tanácsolta. Én pedig egy székre álltam és hátra hajítottam a dobócsokrom amit legnagyobb örömömre húgom kapott el. A széken állva ujjongtam, ezután gyorsan leszálltam és szorosan átöleltem őt. Kitti a feje fölé emelte a csokrát és széles mosolyt küldött Stephan felé, akin úgy láttam szintén örül a dolognak. A nagy csendben aztán Paul Pogba elkiáltotta magát.
- Hé Zlatan, te miért nem dobod el Lili harisnya kötőjét?? - Erre aztán mindenki hangosan felnevetett, de a focista tovább folytatta, amibe már mindenki beszállt és már csak az ütemesen szóló: A HARISNYA KÖTŐT IS kántálás hallatszott. Tanácstalanul néztem Zlatanra és Evelinára is, akik ugyanolyan fejet vágtak mint én. Mivel a fiúk továbbra sem tágítottak Zlatan engedett az erőszaknak így valahonnan egy széket kerítettek amire leültettek, szerelmem pedig elém térdelt. Ahogy lágyan megérintette lábam tekintete azonnal tüzessé változott, testem pedig akaratlanul is reagált érintésére. Keze túlságosan is óvatosan csúszott fentebb combomon. Szinte már kínzóan lassan, de láttam rajta, hogy élvezi, hogy helyzetelőnyben van. 
- Na, mi van haver nincs meg? - röhögött Paul, majd a fiúk egyre közelebb álltak, így szerelmem is begyorsított. 
- Nyugi fiúk megvan, csak már rég voltam Lili szoknyára alatt, most pedig kiélvezem kicsit a helyzetet. 
- Zlatan! - állítottam le, és azonnal elpirultam. - Egész jó helyen jársz. 
- A legjobb helyen - csillant fel szép szeme, amikor megmarkolta az apró ruhadarabot, amit finom mozdulatokkal kezdett lehúzni, legvégül pedig a magasba emelte és fogadta barátai gratulációját. A harisnyakötőmet végül Stephan kapta meg, miután Zlatan úgy döntött, a facér fiúk között hajítja el. A dj ezután már sokkal modernebb és pörgősebb zenéket játszott mi pedig belekezdtünk egy nagy bulizásba. Zlatan és haverjai folyamatosan gurították le az italokat és már mindenkinek egyre jobb kedve kerekedett. Éjfél felé Evelina előhozott valahonnan egy focilabdát, mire minden srác szeme felcsillant. Evelina ötlete nagyon testhezálló volt, hiszen a fiúknak természetesen mindene a foci. Gyorsan levették a zakójukat, feltűrték ingujjukat, majd Zlatan a dj felé intett, aki a Rocky betétdalát rakta be. 
- Uraim a feladat a következő! - állt elébük gyorsan Evelina és kikapta David Beckham kezéből a bőrgolyót, aki meglepődve fogadta a mozdulatot. - Nyilván tudjuk, hogy ti mindannyian fantasztikus focisták vagytok, de hát nyilván való Zlatan itt a legjobb. 
- Ez nem volt kérdés Evelina! - mondta szerelmem. 
- Ezt bizonyítani is kéne, tehát, aki eljut húszig vagy tovább az nyer, aki nem, az megiszik Lili édesapja által hozott jóféle magyar pálinkát, ami különböző gyümölcsökből készült. Kezdés előtt pedig mindenki megihat belőle egy pici pohárkával - kínálta nekik az italt, amit miután lehúztak láttam rajtuk, hogy erősnek gondolják és átfutott agyamon, hogy a társaságból még senki nem ivott pálinkát. Először persze Zlatan kezdett, akit folyamatosan zavartak így a dekázás tizenötnél megállt és lehúzott egy felest. Majd sorra jöttek a többiek, akiket szintúgy zavartak, így természetesen egyikőjüknek sem sikerült teljesíteni a feladatot az első körben. A játékba először Stephan ért el a legtöbbet, akit "véletlenül" Marco Verratti meglökött így tizennyolc után ő itta a következő pálinkát. Mi pedig csak drukkoltunk nekik és buzdítottuk őket. A dekázások folytatódtak, a srácok pedig egyre hangosabbak és vidámabbak voltak, élükön Zlatannal, aki egyre forróbban csókolt és ölelt, míg végül ő került sorra.
- Az utolsó kör uraim! - szólt Evelina, aki lehet látta milyen hangulat kezd kialakulni a feleseknek köszönhetően. - Ha most Zlatan vagy más eléri a kért mennyiséget nyer, de ha nem sikerül akkor is mindannyian szuperek voltatok és továbbra is remek focisták fagytok. Zlatan hajrá! 
- Adok egy szerencse csókot! - suttogtam a fülébe, ő pedig újra dekázni kezdett és mivel senki nem zavarta meg sokkal tovább jutott, mint húsz, én pedig fellélegeztem és eldöntöttem mára nincs több pálinka. A labda elkerült, Evelina pedig bejelentette, hogy az ifjú pár elvonul átöltözni. A ruhámból Heléna szabadított ki, akivel végigtárgyaltuk az eddig történteket. 
- Milyen gyorsan eltelt ez a pár óra - állapítottam meg, miközben beléptem a tus alá, hogy kicsit frissítsek magamon. 
- Igen, de eddig minden fantasztikusan alakul, ti pedig olyan szépek vagytok együtt Lili. 
- Köszönöm az ajándékot. Álmomban sem hittem volna, hogy eljutok New Yorkba. 
- Zlatan mellett sok helyre eljuthatsz még - szólt, én pedig előhalásztam a tőle kapott szexi fehérneműmet. 
- Most fogom felvenni, hogy utána már ne legyen vele gond. 
- Akkor én kimegyek. Vagy segítsek még a másik ruhánál? 
- Nem, azt egyedül is megoldom - mondtam mire a lány bólintott és ő is sietett átöltözni. Ahogy a tükörbe néztem magam, megállapítottam, hogy barátnőm remekül választott, hiszen a szettem egyszerre volt vadító és szexi. A sok csipke pedig még rátett egy lapáttal az összhatásra. Megigazítottam a sminkem és már éppen a ruhám készültem felvenni mikor kopogtattak az ajtómon. Azt gondoltam Heléna jött újra vissza, de az ajtóban Zlatan állt, félmeztelenül és mikor meglátott a szava is elállt. 
- Te meg mit keresel itt? Már rég öltöznöd kéne! 
- Nem találom az ingem, de.... anyám! Engedj be jó! - kért, és ahogy kimondta már lépett is be szobámba és gyorsan becsukta az ajtót.
- Mit csinálsz? Öltöznöd kéne, és nekem is! Stephan nem tudja hol az inged? 
- Nem kérdeztem tőle, de most legfőképp sem érdekel - jött egyre közelebb. - Baromi szexi vagy. 
- Nem szabadott volna még meglátnod! Légy szíves menj ki és mondd Stephannak, hogy keresse meg veled az inget. Egy enyhe piros, ami a vállfán volt, az öltönyöd alatt, és...
- Cssss! Ne beszélj, inkább csókolj meg! - húzott közelebb, és forrón megcsókolt, keze pedig a csípőm után a fenekemnél kötött ki. - Iszonyúan kívánlak Lili! 
- Zlatan ezt még nem lenne szabad - sóhajtottam fel, de nagyon nehéz volt ellenállnom neki. 
- Nem érdekel!! - nyomott a falhoz és lábamat a csípőjére húzta, én pedig megéreztem merevedő férfiasságát és fantasztikus illatát. Ajkunk heves csókba forrt össze, miközben beletúrtam hosszú hajába, ő pedig a fehérneműm alá vezette kezét. Az agyam egyik része tudta, hogy ezt még nem szabadna, de a testem nem tudott leállni, mikor pedig nyelve a melleim felé vándorolt az ágy felé kezdtem húzni. Már csak pár pillanat választott el minket attól, hogy helyben egymásnak essünk, mikor kivágódott a szobám ajtaja, és Evelina toppant be rajta. 
- Lili elkészültél már?! Ó basszus, bocsánat, én nem tudtam, én... - hebegte és arca azonnal vörösbe váltott át.  - Ne haragudjatok, már megyek is. 
- Nem! Én megyek - szólt Zlatan, kinek azonnal eltűnt szeméből a tűz. - Szólok Stephannak, hogy keressük meg az inget. 
- Rendben - suttogtam és mikor kiment a még mindig zavart Evelinára néztem. - Egy pillanat és elkészülök. Ne haragudj. 
- Semmiség, kopognom kellett volna, de ha már itt vagyok, segíthetek felöltözni. 
- Igen, az jó lenne - egyeztem bele és ketten átvettük a piros menyecske ruhámat, közben pedig megköszöntem neki a fantasztikus szervezést és ezt a csodás napot. Evelina pedig biztosított róla, hogy ennek még korán sincs vége. A ruhaváltás után pedig mosolyogva mentünk vissza a terembe, aminek az ajtajában Zlatan állt immár piros ingben. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése