2019. február 1., péntek

⚽ 30 éves lettem én..... ⚽

Sziasztok!!

Ma egy különleges poszttal érkeztem hozzátok, hiszen a héten, pontosabban vasárnap lesz a 30. születésnapom.

Furcsa ezt leírni, kimondani, de még furcsább átérezni, és belegondolni, hogy ezentúl már 3-as számmal kezdődik az éveim száma.

A héten nagyon sokat gondolkoztam az életemen, és azokon a dolgokon amik az eddigi éveim alatt történtek. Természetesen voltak nagyon szuper éveim és voltak olyanok amikre nem szívesen gondolok vissza, de mindig igyekeztem pozitív maradni, vagy mindig próbáltam erőt meríteni még apró dolgokból is. Voltak olyan hibák amiket talán nem kellett volna elkövetnem, vagy döntések amiket másként kellett volna meghoznom, de én tudom, hogy minden lépésem arra felé terelt ahol most vagyok, és azok a dolgok miatt lettem az aki most.

Úgy gondolom, hogy az, hogy valaki mennyi idős, csupán csak egy szám, és lélekben lehet továbbra is olyan bolondos és álmodozó mint egy tini, vagy egy kisgyerek. Azt, hogy ennyi idős lettem nem érzem rossznak, inkább örülök neki, hogy idáig is eljutottam. Hiszen anno nem sok esélyt adtak erre a születésem pillanatában. Mégis a családom szeretetének, küzdésének és kitartásának eredményeként még most is itt vagyok, és remélem ezt még sok évig eltudom mondani. Hála Istennek több pozitív emlékem van, mint rossz, és ez is örömmel tölt el.

Az életben semmi nincs mindig úgy, ahogy szeretnénk, de igyekszem mindenből kihozni a legtöbbet. Szerencsére eljutottam már odáig, hogy nem igazán érdekel az, hogy mások mit gondolnak rólam, hiszen azok az emberek akik fontosak tudják milyen vagyok. Ők ismernek, és elfogadnak így ahogy vagyok.

A jelenlegi helyzetemben sem minden 100%-os, hiszen a munkámban nem találom a helyem, de ezt mind ellensúlyozza az, hogy van egy fantasztikus férjem, van egy csodálatos családom, és vannak nagyon jó barátaim. Ezek pedig minden nap átsegítenek a nehézségeken, és mindig mellettem állnak mikor bajban vagyok.

Pár évvel ezelőtt még az is hihetetlennek tűnt számomra, hogy egy olyan férfi mellett találom meg a boldogságot, mint a Manó, és mégis összejött. Pedig volt pár olyan "kapcsolatom" amiből nagyon nehezen álltam fel, és úgy éreztem engem már sosem fognak szeretni, és sosem fogok kelleni senkinek.

Az évek alatt a barátim száma is megcsappant, viszont akik mellettem maradtak sokkal jobb emberré tettek, és sokkal jobban érzem magam velük, mint bárki mással, és többre tartom az olyan estéket, mikor készítek egy vacsorát és összeülünk beszélgetni, iszogatni.

Úgy vélem az élet mindig változik, és sosincs egyforma év, egyforma nap, de ha hiszel abban, hogy bármelyik nap akár az életed legjobbja lehet, akkor már érdemes felkelned. Szerintem most jutottam el arra a szinte, hogy szeretem az életemet, és megpróbálom szeretni azt a lányt aki vagyok. Egy harminc éves feleség, aki szereti a férjét és mindent megtenne érte.

Bár van ami nálam mindig örök lesz, és ez a foci, és az írás szeretete. Remélem a jövőben komolyabban is foglalkozhatok vele, és talán még többen megismerik az írásaimat.

A szülinapomra nem is kérek semmit csak, hogy ez az állapot megmaradjon, és továbbra is ennyi szerető ember vegyen körül, mint most. Persze, ha az Angyalkám megsegít akkor jövőre már azt tudnám írni, hogy édesanya is vagyok, ami már tényleg csak hab lenne azon a bizonyos tortán.

Szerintem sosem fogok megkomolyodni, és sosem leszek az a nagybetűs felnőtt akinek lennem kéne már ennyi idősen, de szerintem ez így van rendjén.

A blogot továbbra is folytatom, hiszen mindig vannak újabb és újabb terveim, amiket szeretnék elétek tárni.

  Köszönöm, hogy velem vagytok, olvastok, és szeretitek amiket csinálok.

                    Kellemes hétvégét Nektek, és sok puszi: Andrea. 😉

Új mottóm: “Azok a dolgok tesznek egyedivé, amiben különbözök másoktól.” 

2 megjegyzés: