4/9 ⚽️Megint veled ⚽️

Stephan: Mikor végre magamhoz tértem rájöttem, hogy nem képzelgés, hogy szerelmem itt van mellettem. Hiszen tényleg itt ült, fogta a kezem, simogatta a hátam, és megpróbált felvidítani. Elbúcsúztunk Lilitől, és a fiúktól, majd miután megbeszéltem testvéremmel a további programot Kittivel együtt sétáltunk ki a stadionból. A gondolataim ezer felé kavarogtak, és fogalmam sem volt merre kéne menni, hogy egy kicsit csendben áttudjuk beszélni a dolgokat. Csak némán sétálgattunk egymás mellett a szűk utcákon, míg végül Kitti törte meg a csendet.

- Nem ülünk be valahova?

- Hova szeretnél? - Kérdeztem, de továbbra sem mertem ránézni, vagy megfogni kezét. Talán attól féltem, ha megteszem, azonnal elhúzza, és elszalad, hogy újra magamra hagyjon.

- Ahol nincsenek sokan, és nem azon kattogok, ki láthat meg. Talán felmehetnénk a hotelszobámba.

- Hogy hova? - Torpantam meg, majd szembefordultam vele, és ekkor végre teljesen rámertem nézni. Gyönyörű volt, ahogy a hideg miatt kipirult arccal, csillogó szemekkel nézett rám. Virágos sapkája alól kikandikált pár tincs. Fekete kabátját szorosabban húzta össze, és mielőtt szólt megigazította kötött sálját.

- A hotelba. Ahol megszálltam, még ma estére. Ott biztosan nem zavarna senki. Volna kedved?

- Gondolod, hogy jó ötlet lenne? - Néztem rá zavartan és megfogalmazódott bennem, hogy ha felmegyek abból vagy egy nagy szeretkezés vagy egy hatalmas veszekedés lenne. Előbbibe belementem volna, de az utóbbiba már kevésbé.

- Persze elmehetünk inni is egy párat, ha téged ez dob fel, csak azt hittem átakarod beszélni a dolgokat. - Rakta keresztbe kezét és odébb sétált.

- Azt gondoltam, felhívsz, mielőtt idejössz, de nem tetted. Én pedig egész idő alatt csak arra vártam, hogy jelentkezz. Tegnap megígérted és...

- NEM ÍGÉRTEM MEG! - Csattant fel és szemei szikrákat szórtak. - Nem ígértem meg. Sem neked, sem Lilinek, de ti mégis készpénznek vettétek a szavaimat! Azt mondtam lehet, de nem biztos, és tudod úgy alakítottam a dolgaimat, hogy ne is tudjak eljönni. Plusz munkát is bevállaltam, hogy ne az legyen, hogy hazudok! Tényleg dolgoztam, de sokkal jobban ment, mint gondoltam, és már magamat sem tudtam becsapni. Majd mikor megláttam az utolsó üzenetedet nem is akartam. Felültem az első gépre, ami Milánóba jött, és most itt vagyok. Veled, mert akármennyire is akarok rád haragudni, nem tudok! Nem tudok magamnak hazudni tovább Stephan! - Szólt és letölt pár könnycseppet arcáról. - Még mindig ugyanúgy szeretlek, és ugyanúgy veled akarok lenni, mint az előtt, hogy megcsaltál. De félek, hogy ha kibékülünk, te újra megteszed, én pedig egyedül maradok.

- Kitti...

- Hagy mondjam végig! Kérlek! - Jött közelebb és megfogta a kezem. - Nézd, tudom, hogy én is becsaptalak, de sosem fogadtam el egyetlen ajánlatot sem, míg a rúdon dolgoztam. Sosem, hiszen te vagy az a férfi, akivel örökre együtt akarok lenni! Mikor megkérted a kezem, és az esküvőt szervezem, hihetetlen boldog voltam, de nem akartam, hogy mindent te fizess, vagy a szüleim. Aztán mikor kiderült mit tettél, én.... kibuktam. Az egész nyaram úgy telt, hogy arra vártam, elfelejtelek, és már nem fogok érezni irántad semmit, de folyamatosan a közösségi oldalakat, és a médiát bújtam, hogy újabb híreket találjak rólad. Majd mikor láttam, hogy fesztiválozol, és jól érzed magad nélkülem, csak rosszabb lett. Annyira fájt, más lányokkal boldognak látni téged. Míg te buliztál és csajoztál, én belül darabokra törtem. Mikor pedig Liliéknél együtt voltunk végig az kattogott a fejembe, vajon mennyi lány fordult már meg az ágyadba mióta nem vagy velem. Éreztem, hogy nem megy, és muszáj lesz hazamennem, hogy ne lássalak minden egyes nap. Azért nem válaszoltam a hívásaidra, mert a hangodat is fájt hallani. Az üzeneteid pedig csak több sebet ejtettek a szívemen. Leakartam tiltani a számodat is, hogy semmit ne kapjak tőled, de nem tudtam. Szenvedtem Stephan!! SZENVEDTEM NÉLKÜLED!!

- Szerinted én nem éreztem így? Nekem talán nem volt bűntudatom? - Kérdeztem én is erélyesebb hangon. - Igenis az volt, és én is szenvedtem Kitti!! Minden percben csak arra vártam, hogy mellettem legyél, de te csak felültél a gépre és minden szó nélkül hazaköltöztél. Esélyt sem adva annak, hogy megbeszéljük és megoldjuk a dolgokat. Igen nyáron nagyon sokat partiztam, de úgy gondoltam, ha sokat iszok, és sok lánnyal fekszem le, elfelejtelek. De egyik lány sem helyettesíthet téged. Voltak, akik szexuálisan kielégítettek, de lelkileg nem. Minden mással együtt töltött éjszaka után innom kellett, és erre tökéletesen megfeleltek a bulik. Sajnálom, hogy ideáig jutottunk kicsim, de hidd el, soha az életbe nem tennék ilyet újra. Sőt, arra kérlek, bocsáss meg, és próbáljuk meg újra együtt.

- Te tudnál olyan emberbe bízni, aki egy kisebb mosolyszünet után máshoz siet? - Utalt a megcsalásra. - Nem biztos, hogy mindig rózsaszín lesz a kapcsolatunk, és nem biztos, hogy mindig vidám dolgok fognak történni. Akkor mi lesz? Újra mással fogsz vigasztalódni?

- Nem, mert tudom, mit veszíthetek! Kitti kérlek, csak próbáljuk meg! - Erősködtem és egyre közelebb léptem hozzá, és egyre jobban elhatalmasodott rajtam az érzés, hogy újra megcsókoljam.

- Mi lesz, ha nem működik? Akkor újra csak fájdalmat okozunk egymásnak.

- Legyen egy hónap. - Ajánlottam. - Legyen egy hónap, míg együtt vagyunk. Szervezzünk programokat, és próbáljuk jobban megismerni egymást. Ha pedig működik, akkor tovább tudunk lépni, és újabb alapokra helyezhetnénk a kapcsolatunkat. Szeretlek Kitti és azt akarom, hogy velem legyél. A mérkőzés alatt sem voltam ott fejbe, és kikaptunk.

- Ez nem csak a te hibád! - Nézett rám, és megsimogatta arcom. - A többiek is hibáztak, és nem csak te veszetted el a mérkőzést. Ne okold magad miatta Stephan!

- Akkor mi lesz most?

- Meneteltek tovább a Bajnokok Ligájába a Rómával. - Mosolygott én pedig már nem bírtam magammal és miután szorosan magamhoz húztam vadul megcsókoltam. Ajkaink szinte falták egymást, testem pedig azonnal reagált a rég nem érzett csókra. Legszívesebben helyben letéptem volna róla a kabátot, hogy szemügyre vegyem Kitti meztelen testét.

- Mi lenne, ha felmennénk a hotelba? - Suttogtam bele fülébe miközben egyre forróbban csókoltuk egymást, de ekkor Kitti eltolt magától és mélyen a szemembe nézett. Mellkasa gyorsan emelkedett fel és le, szemeiből pedig vágy tüzét olvastam ki.

- Lehet nem jó ötlet.

- Nem jó ötlet? Te akartál az előbb felmenni.

- Igen, de úgy gondolom mielőtt bármilyen meggondolatlan dolgot tennénk, beszéljük meg, mi legyen. Akár egy koktél mellett, vagy....

- Ezt nem hiszem el! - Mérgelődtem. - Most végig ezt fogod csinálni?

- Nem, és hidd el én is nagyon akarom már, de nem tudnék bizonytalanul együtt lenni veled.

- Akkor hova menjünk? - Kérdeztem egy mély levegővétel után.

- Sétáljunk kicsit. - Ajánlotta, én pedig belementem, és megpróbáltam lehiggadni. Elmentünk a főtérre ahol a templom előtti tér csodálatos fényekben úszott. Minden témát érintettünk, csak azt nem, amit kellett volna. A focit, a munkát, sőt még Liliékről is beszélgettünk. Végig próbáltam rendes fiú módjára viselkedni, de egy idő után úgy tűnk Kitti nem akarja tisztázni a helyzetet, és fél nyíltan kimondani mi legyen a folytatás.

- Szerintem jobb, ha én most visszamegyek Manuelékhez, te pedig a hotelba.

- Miért? - Csodálkozott. - Még sétálhatnánk egy kicsit és..

- Kitti nem vagyok hülye! Kérlek, ne nézz annak. Ha félsz dönteni nem kell, de ne játsszuk ezt tovább, mert nem bírom. Szóval döntsd el: adsz még egy esélyt vagy vége?!

- Stephan én... - Sütötte le szemét és nagyon zavarba jött.

- Értettem! Akkor vigyázz magadra, és légy boldog Kitti. Sosem kívánok neked rosszat. - Léptem közel hozzá és egy puszi után Manuelék felé indultam. Szomorú és csalódott voltam a szemeim pedig könnyektől égtek. Már a tér másik végénél jártam mikor hangokat hallottam a hátam mögött.

- Stephan várj!!! Állj meg kérlek!! Stephan!!!

- Kitti, te meg... - De a mondatot nem tudtam befejezni, hiszen szerelmem ajkait éreztem az enyémeken, és olyan szorosan ölelt, mint még soha. Mikor pedig elváltunk egymástól könnyes szemekkel nézett rám, és sírós hangon folytatta.

- Nem akarom, hogy így legyen vége! Lehet, megbánom, hogy így döntöttem, de nem tudom nézni, ahogy elsétálsz. Szeretlek, és szeretném, ha feljönnél velem a hotelszobámba. Megtennéd nekem?

- Istenem, persze. - Húzódott mosolyra szám, és miután fogtunk egy taxit a hotelba kötöttünk ki ahol hosszú idő után végre egymáséi lehettünk.

Kitti: Az eső kopogására ébredtem fel, és mikor átfordultam a másik oldalamra Stephan alvó arcát pillantottam meg magam mellett. Felültem az ágyba és a ruháim után kezdtem kutatni. Eszembe jutott a tegnap éjszaka, és hogy mennyire jó volt újra érezni őt, és érezni azt, hogy még mindig szeret. Örültem, hogy míg együtt voltunk nem gondoltam másra, csak arra, hogy örökké vele akarok lenni, és bíztam kettőnkben. Miután rátaláltam fehér neműmre újra az ágy felé fordultam, és nem bírtam betelni szerelmem látványával. Milyen régóta vártam már arra, hogy újra ő legyen az első ember, akit meglátok, miután felébredek. Imádtam mindent rajta. A tökéletes testét, a szemét, a formás száját, ami rengeteg forró csókkal borította be testem tegnap. Szerettem a haját, és szerettem, ahogy mosolyog. Mindene egyszerűen tökéletes volt, én pedig úgy gondoltam nem fogom annyiban hagyni a kapcsolatunkat, és nem akarom, hogy más elvegye tőlem, ami az enyém. Egy apró puszit adtam arcára, majd a fürdő felé indultam. Éppen a hajamat fésültem mikor Stephan hangját hallottam. 

- Kitti merre vagy? 

- A fürdőbe. - Szóltam ki majd pár perc múlva megláttam szerelmem riadt arcát. - Mi történt? 

- Én csak azt hittem elmentél. - Szólt csendesen. - Azt hittem, hogy.... 

- Hogy szó nélkül léptem le? Nem tennék ilyet Stephan. Csak aludtál és nem akartalak felébreszteni. Nemsokára indul a gépem haza, és készülődnöm kell. 

- Ma már mész is vissza? 

- Igen, sajnos dolgoznom kell. - Osztottam meg vele, majd eszembe jutott egy ötlet. - De tudod gondolkoztam, azon, amit még régebben tervezgettünk. 

- Miről van szó? - Fürkészte kíváncsian arcom. 

- Arról, hogy talán Rómába nyithatnék egy cukrászdát. Tudod ez az álmom, és te azt mondat segítesz benne. Talán akadna annyi pénzem, hogy kifizetném a felét, te pedig...

- A másik felét! - Csillant fel szép szeme, ahogy felfogta a mondandómat.

- Igen, de ha nem akkor még gyűjtenék, és először csak egy kicsi helyet bérelnék ki, majd ha bejönne és nyereséges lenne az üzlet, talán vehetnék egy nagyobb helyet is. Már nézegettem pár kiadó cukrászdát, amik a csőd szélén állnak, és beszéltem pár volt tulajjal is. Találtam egy olyan embert, aki túlszeretne adni az üzletén. Tehát a felszerelések megvannak, csak.... 

- Meg kéne venni a helyet. 

 - Igen. - Bólintottam rá. - A jelenlegi munkahelyemen egy hónap a felmondási idő, ami alatt még több pénz tudok szerezni. De vannak olyan megrendeléseim, amik üzleten kívüli felkérés alapján vannak. Azokból is jönne pénz... és talán...

- Kitti te Rómába akarsz költözni? Nyitni akarsz egy cukrászdát Rómába? - Kérdezte és láttam rajta, hogy egyre boldogabb. 

- Igen, ez a tervem. Persze csak ha nem bánod, hogy újra a közeledbe lakok és...

- A közelembe? Miért nem költözöl vissza hozzám? 

- Ez is egy lehetőség, de nem túl korai? 

- Szeretnél hozzám költözni újra? 

- Igen, nagyon szeretnék, és szeretnék még egy esélyt adni a kapcsolatunknak. 

- Istenem ez csodálatos! - Ujjongott, majd felkapott, megpörgetett a levegőbe, és apró puszikkal halmozta el arcomat. - Annyira boldog vagyok, hogy így döntöttél szerelmem. Megígérem, hogy nem fogod megbánni, és annyi pénzzel szállok be, amennyi csak kell.

- Vissza fogok fizetni mindent. 

- Semmit nem kell visszafizetned, mert az sokkal többet ér, hogy együtt vagy velem. Szeretlek Kitti. 

- Én is szeretlek Stephan. - Csókoltam meg, majd együtt beálltunk a tus alá, én pedig úgy éreztem sosem voltam még ilyen boldog. 

Egy kis örömhír Zlatanról. Bár nem játszik, de továbbra is építgeti játékon túli üzleteit. Tegnap bejelentették, hogy ő lesz az egyik reklám arca az új Samsung Galaxy J9-esnek. (remélem jól értelmeztem). Nagyon édes a videóba, és igazán örülök neki. Ha gondoljátok nézzétek meg. Hihetetlenül jól áll neki ez az öltöny, meg úgy az egész pasi annyira ééééddesss!!! 💘💗💖